Dr. Kiss Róbert Gábor cikkei

Ebben a lapszámban a Szimpózium ro­vatnak mind a három cikke olyan te­rületre kalauzol bennünket a kardiológia univerzumában, mely parányit kívül esik a mindennapi rutin, a klisék, az agyunkban extrapiramidálisan felötlő munkadiagnó­zisok kissé talán unalmas, de meleg, biz­tonságos régióján. Ugyanis a kardiológia nem csak iszkémiás szívbetegségből, szív­elégtelenségből és a hipertónia szövőd­ményeiből áll, sokszor elő kell vennünk az eszünket, gondolkozni kell. Szerencsére saját diszciplínánk, a szívgyógyászat bővel­kedik a logikában, a mérhető és felfogható adatokban, továbbá a fizikai törvények által behatárolt összefüggések kiválóan alkal­masak arra, hogy betegünk problémáját gondolkodva értsük meg.

Amint a tisztelt Olvasó a következő cik­kek olvasásakor maga is tapasztalhat­ja majd, a kardiológia és a kardiológusok sosem alszanak, mindig van új és izgalmas a keringési betegségek gyógyítása, diag­nosztikája terén.

A sztatinok hatásosnak tűnnek a coronaria-plakkok progressziójának lassításában (vagy a regresszió elindításában), mert csökkentik az LDL-koleszterin (LDL-C) szintjét, ezáltal a jövőbeni kardiovaszkuláris események incidenciáját. A sztatinok ezetimibbel történő kiegészítése hatásos agresszív lipidcsökkentő stratégia lehet a kardiovaszkuláris események reziduális kockázatának mérséklésében. A PRECISE-IVUS vizsgálat jelen elemzése szerint a coronaria-plakkok regresszióját nem a koleszterinfelszívódási markerek alakulása, hanem sokkal inkább az elért LDL-C-szint befolyásolja.

Atherosclerosis, 2016. május

E szám Szimpózium rovatában három remek áttekintést olvashatnak hazai szaktekintélyek kiegészítéseivel, megjegy­zéseivel. Mindhárom téma interdiszciplináris érdeklődésre tarthat számot, a mindennapok praxisának alapproblémáit érintik, és nem feltétlenül tartoznak az igazi slágertémák közé. Majd látni fogják, hogy igencsak érde­mes lesz elolvasni a cikkeket, mert sokunknak ad, adhat új információt tartalmuk.

Kedves Olvasó, amint azt bizonyára tudja, olyan országban és régióban élünk, melyet a keringési halálozás hatvá­nyozottan sújt. Az összhalálozás több mint fele keringési betegségek következménye. Ez az arány a nők között még egy kicsit a férfiakénál is rosszabb. Sok oka van ennek a régiónkra jellegzetes körülménynek, de bizonyára a társadalmi folyamatok, szoká­sok szerepe a legnagyobb. Ezekben a nép­mozgalmi mutatókban csak emberöltőnyi idő elteltével lehet változásokat érzékelni. Nos, a rendszerváltozás óta pontosan egy emberöltő telt el, és valóban, a mérhető élet­tartam 5 életévnyi javulásából mintegy 2,5–3 év a keringési betegségek eredményesebb kezelésének köszönhető.