Liszkay Gabriella cikkei

Folyamatosan növekvő incidenciája ellenére az előrehaladott melanóma kezelésében évtizedekig nem állt rendelkezésre a túlélést meghosszabbító gyógyszer. Az utóbbi években exponenciálisan felgyorsult fejlődés következtében a melanóma kialakulásának immunológiai és molekuláris patológiai háttere számos fontos részletében ismertté vált. Klinikai tanulmányokat követően 2011-ben az FDA, 2012-ben pedig az EMA is befogadta az első, túlélést meghosszabbító célzott terápiás gyógyszert, a mutáns BRAF-kináz-inhibitort, a vemurafenibet. Fázis III vizsgálatban a gyógyszert szedőknél a halálozás rizikója 63%-os, a progresszió vagy halál bekövetkeztének esélye 74%-os csökkenést mutatott a standard dakarbazinnal szemben. A hatékonyságot jól mutatta az, hogy az objektív válasz 48% volt a dakarbazin 5%-ával szemben. Bár specifikus mellékhatásai jól tolerálhatók, másodlagos bőrdaganatok kialakulásával is számolni kell. A fenti eredmények ellenére nagy arányban alakul ki rezisztencia, ezért kiterjedt kutatások folynak a rezisztencia okainak feltérképezésére, új gyógyszerek és gyógyszer-kombinációk felfedezésére és bevezetésére. Magyar Onkológia 57:110–113, 2013

Kulcsszavak: melanóma, célzott terápia, vemurafenib, BRAF