A peri- és posztoperatív vérnyomáskiugrások kezelése

A sebészeti beavatkozások szövődményeként vérnyomáskiugrás léphet fel, ami hipertenzív sürgősségi állapotot (urgency) vagy hypertoniás krízisállapotot (emergency) jelenthet. Elsősorban azok a betegek számítanak veszélyeztetettnek, akik ismert szisztémás hypertoniában szenvednek, de perioperatív ellátás keretében – elsősorban a narkózis bevezetése alatt – azoknál a betegeknél is felléphet hipertenzív anyagcserezavar, akiknek egyébként nem magas a vérnyomása. A perioperatív vérnyomás-emelkedést előrejelzik az anamnézisben szereplő magas vérnyomásértékek, különösen a 110 Hgmm feletti diasztolés értékek. A sebészeti beavatkozás jellege is prediktív tényező.

Kommentár: Dr. Gondos Tibor

A német belgyógyászok lapjában Link és mtsai egy mindig izgalmas témát tekintenek át, a perioperatív hypertonia problémakörét. A cikk érdekességét fokozza, hogy a szerzők maguk is belgyógyászok, s ezáltal interdiszciplináris megközelítésben láthatunk egy tipikus aneszteziológiai problémát. Mivel az újság a széles orvostársadalomnak szól, és nem a szűkebb aneszteziológiai szakmának, a cikk nagyon helyesen bevonja a társszakmákat is egy igen gyakran előforduló betegség mindennapos kérdéseibe. A perioperatív hypertonia terén sok múlik a műtéti előkészítésen, amit nagyon gyakran nem az aneszteziológusok, hanem a társszakmák képviselői, elsősorban belgyógyászok és családorvosok végeznek. A műtéti periódusban a probléma elsősorban a rosszul beállított hypertoniás betegeknél jelentkezik, főleg olyan esetekben, amikor a műtéti stressz hatását az aneszteziológus nem tudja kellő időben és kellő mértékben uralni. Bár napjainkban kiváló gyógyszerek állnak rendelkezésünkre a hypertoniás krízisállapotok kezelésére, a beteg szempontjából mégis az a legjobb, ha megelőzzük a bajt, és olyan stabil preoperatív antihipertenzív terápiát alkalmazunk, amely lényegesen csökkenti a műtéti stressz okozta súlyos vérnyomás-emelkedés veszélyét.