A cukrozott üdítőitalok veszélyei
Egy svéd tanulmány szerint a napi kettőnél több (cukrozott) üdítőital emeli a férfiak szívelégtelenségének kockázatát.
A Heart című folyóiratban 2015. november 2. - án megjelent svéd vizsgálat eredményei ismételten igazolták, hogy a cukrozott üdítőitalokat fogyasztó személyeknél - jelen vizsgálatban férfiakban - emelkedik a szívelégtelenség (heart failure, HF) kockázata Rahman I, Wolk A, Larsson SC. The relationship between sweetened beverage consumption and risk of heart failure in men. Heart. Published online November 2, 2015; DOI:10.1136/heartjnl-2015-307542.
Mára már széles körben elfogadott, hogy a cukrozott italok – akár kis mennyiségű - rendszeres fogyasztása 30%-kal emelheti a kardiovaszkuláris (CV) megbetegedések számát, mint azt a National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) több tízezres mintán végzett megfigyelései alapján megállapította. Dr. Quanhe Yang (Centers for Disease Control and Prevention, Atlanta, GA) és munkatársai szerint az USA-ban a felnőtt lakosság a napi kalóriamennyiség 14-15%-át a hozzáadott cukrokból nyeri, melynek jelentős része a cukrozott üdítőitalokból, kisebb része a magvas desszertekből, gyömölcsitalokból, cukorkákból ered. Ha a bevitt kalória 10-25%-a származik a hozzáadott cukrokból, akkor a kardiovaszkuláris mortalitás kockázata 30%-kal emelkedik (HR: 1,30, 1,09-1,55), amennyiben viszont a hozzáadott cukrok részesedése 25% fölött van, akkor erősen szignifikánsan emelkedik a várható CV mortalitás aránya (HR: 2,75, 1,40-5,42, p = 0,004).
Nincs egyetértés a különféle tudományos társaságok között az általuk még megengedett napi cukorfogyasztás tekintetében. A legszigorúbb az American Heart Association (AHA) javaslata: a hozzáadott cukrokból kevesebb, mint napi 100 kalóriát (a napi összes kalória kb. 5%-át) enged meg nők, és napi 150 kalóriát (a napi összes kalória kb. 7,5%-át) enged meg férfiak számára.
A legújabb svéd vizsgálatban több mint 42 000 olyan felnőtt (45 és 79 év közötti) férfi szerepelt, akik napi legalább két cukrozott üdítőitalt fogyasztottak rendszeresen. Az adatok a svéd Cohort of Swedish Men (COSM) regiszterből származtak. A férfiakkal 1997-ben kérdőíveket töltettek ki, melyek a táplálkozással, fizikai aktivitással, életmóddal kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. Egy italnak a 200 ml-nyi mennyiséget nevezték, a tiszta gyömölcsitalokat nem vették számításba. A vizsgálatban résztvevő férfiakat átlagosan 11,7 évig tudták követni, melynek során 4113 eseményt jegyeztek fel: ebben 3604 kórházi felvétel és 509 halál szerepelt. Többváltozós igazítás után szignifikáns összefüggést lehetett megállapítani a HF kockázat növekedése és a naponta elfogyasztott kettő, vagy több üdítőital elfogyasztása között az üdítőket nem fogyasztókhoz képest (HR: 1,23, 95%CI 1,12-1,35). Egyéb italok fogyasztásával, a dohányzással, a túlsúlyos testtömeggel és a 65 év feletti életkorral nem találtak szignifikáns összefüggést.
A svéd megfigyeléses tanulmánynak a szerzők szerint is jócskán vannak korlátai, pl. a megkérdezettek maguk válaszoltak a táplálkozásukkal kapcsolatos kérdésekre, nem gyűjtöttek egyszerű biomarkareket sem (pl. vérnyomás, vércukor, inzulin), és ok-okozati összefüggés nehezen megállapítható. A vizsgálat eredményeit nem lehet alkalmazni más országok más életkorú populációira, és nőkre sem. Ugyanakkor megállapították, hogy a cukrozott italok fogyasztásának gyakorlata Svédországban kb. megegyezik a többi európai országéval, de mindenesetre alacsonyabb, mint az USA-ban.
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Martinez-González és Dr. Ruiz-Canela (University of Pamplona és Institute of Health Carlos III, Madrid, Spanyolország) kifejtették, hogy érdekes módon alig foglalkoznak tanulmányok a HF kockázat és bizonyos táplálkozási faktorok közötti összefüggések vizsgálatával, holott a kardiovaszkuláris epidémia lassan az egész világra kiterjed, például az Egyesült Királyságban legkevesebb félmillió ember él HF-el. A HF-ben szenvedők életkilátásai jelentősen rosszabbak egészséges társaikénál: 5 évig csak 50%-ban, 10 évig csak 10%-ban maradnak életben. A HF jól ismert kockázati faktorai az obezitás és a 2-es típusú diabetes, de ezek csak részben magyarázzák meg a az ateroszklerotikus lerakódásokat és a szív struktúrájának és funkcióinak gyengülését. Az obezitásért és a 2-es típusú diabetesért viszont jelentős mértékben felelősek a táplálkozási szokások.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
2. Heart
