A dohányzás elhagyásával kivédhető a szürkehályogműtét

A Cohort of Swedish Men nevű kérdőíves felmérésben közel 45 ezer, 45–79 év közötti svédországi férfit kérdeztek meg a dohányzással kapcsolatos szokásaikról és életmódbeli jellemzőikről. A résztvevőket a kérdőív kitöltését követően több mint egy évtizeden át követték (1998. január 1-jétől 2009. december 31-ig) annak megállapítására, hogyan befolyásolja a dohányzás elhagyása az időskori szürkehályogműtét kockázatát. Az ilyen operáción átesett betegekről az egynapos sebészeti beavatkozások országos regisztere, illetve a területileg illetékes katarakta műtéti regiszterek adatainak feldolgozásával nyertek információt.

Az eredmények – amelyek a JAMA Ophthalmology című folyóirat honlapján olvashatók – azt jelzik, hogy a dohányzás intenzitása és a nikotin kumulatív összdózisa kapcsolatban áll az idős kori szürkehályogműtét fokozott kockázatával. A 12 éves követés alatt 5713 esetben került sor ilyen beavatkozásra a vizsgálat résztvevői körében. Az életkort és az egyéb lehetséges kockázati tényezőket is figyelembe véve kimutatták, hogy a kérdőíves felméréskor aktív dohányos és legalább napi 15 szál cigarettát elszívó férfiak körében 42 százalékkal nagyobb az idős kori kataraktaműtét kockázata, mint a nem dohányzók körében.

Megállapították továbbá, hogy a dohányzás elhagyását követően az idő előrehaladtával számottevően csökken a műtéti kezelést igénylő szürkehályog-betegség kockázata, és a mérséklődés üteme arányban áll a dohányzás intenzitásának csökkenésével. Így a legalább napi 15 szál cigarettát elszívó valamikori dohányosok körében 20 évvel a leszokás után a katarakta műtét rizikója már csak 21 százalékkal haladta meg a nem dohányzókra jellemző értéket. A napi 15 szál cigarettánál kevesebbet elszívó egykori dohányosok körében már rövidebb idő elteltével jelentkezett a kockázatcsökkenés, a műtéti kezelést igénylő szürkehályog kifejlődésének esélye azonban e csoportban sem tért vissza a nem dohányzókra jellemző szintre (két évtizeddel a leszokás után a relatív kockázat 1,13-nak adódott).

Feltételezik, hogy a dohányzás a szervezetünk sejtjeit érő oxidatív stressz révén károsítja a szemlencsét, részben a szabad gyökök képződésének, részben a keringésben lévő antioxidáns molekulák koncentrációjának csökkentése útján. A tartósan fennálló oxidatív stressz károsítja a szemlencse fehérjéit, amelyek felhalmozódva elősegítik a szürkehályog kialakulását – magyarázzák a szerzők. Emellett a dohányfüstben lévő toxikus fémionok, illetve kadmium úgyszintén akkumulálódnak a szemlencsében és a kataraktaképződés irányában hatnak. Mindazonáltal, a vizsgálat megállapításai alapján valószínűnek látszik, hogy a szemlencse sejtjei bizonyos mértékig képesek a károsodott fehérjemolekulák lassú regenerálására, így a már kialakult káros szenvedély mielőbbi elhagyása a szem egészsége szempontjából is kedvező hatású. A szerzők azt is hozzáteszik, hogy a dohányzás a szürkehályog mellett több más szembetegség – köztük például az idős kori makuladegeneráció, a szem gyulladásos betegségei vagy az endokrin ophthalmopathia – kockázatát is növeli.

Noha régóta ismert, hogy a dohányzás egyike a katarakta kockázati tényezőinek, arról mindeddig nem állt rendelkezésre vizsgálati adat, hogy a valamikori dohányzás milyen időtávon érezteti a szem egészségére gyakorolt kedvezőtlen hatását. Dr. Birgitta Ejdervik Lindblad, a közlemény első szerzője hangsúlyozza, hogy a szem egészségének megőrzése érdekében kiemelten fontos feladat a dohányzásról való leszoktatás társadalmi előmozdítása, sőt, lehetőség szerint a dohányzás kerülése életünk teljes folyamán. A téma aktualitását aláhúzza, hogy a katarakta világszerte a látásromlás vezető okának számít, és a vakság eseteinek több mint feléért e betegség felelős.