hirdetés
hirdetés

A hallásromlás a kognitív képességek romlásával jár

Egy új vizsgálat adatai szerint a hallás romlásával párhuzamosan nő a kognitív funkciók romlásának kockázata.

hirdetés

Az Alzheimer’s & Dementia c. lapban 2019. január 29-én online megjelent tanulmányban több mint 10.000 az Egyesült Államokbeli férfi longitudinális vizsgálatát közölték, amely azt mutatta, hogy a semmilyen halláskárosodást nem szenvedettekhez képest az enyhén halláskárosodott férfiaknál 30%-kal, a közepesen halláskárosodottaknál 42%-kal, a súlyos halláskárosodást szenvedetteknél pedig 54%-kal nőtt a szubjektív kognitív funkciók romlásának kockázata.

A hallás romlása az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, a 40 évesnél idősebb férfiak mintegy egyharmadának már károsodott a hallása. A vizsgálatot vezető Dr. Sharon G. Curhan (Brigham and Women’s Hospital/Harvard School in Boston) szerint a halláskárosodás esetén szubjektív kognitív funkcióromlás indul el, ami enyhe kognitív romláshoz, majd demenciához vezet. A kognitív funkciók romlásának korai szakaszában bevezetett kezelésektől várható némi kedvező hatás.

A Health Professionals Follow-up Study-ban (HPFS) 10.107 egészségügyben dolgozó fehér férfit követtek 8 éven keresztül, vizsgálva a szubjektív hallásromlás, a hallókészülékek használata és a szubjektív kognitív funkciók (SCF) közötti összefüggést. A kiinduláskor rögzítették a részvevők hallásának állapotát, akik saját bevallásuk szerint nem észlelték magukon kognitív funkcióik károsodását. A résztvevőknek 2012-ben és 2016-ban és 2018-ban 6 egyszerű igen-nemmel megválaszolható kérdést tartalmazó kérdőívet kellett kitölteniük. Ennek tanúsága szerint az idősebb férfiak- nem meglepő módon- nagyobb arányban számoltak be hallásromlásról.

52.752 személy/év követés után 2771 SCF romlási eseményt rögzítettek, ahol az SCF romlása 1, vagy annál magasabb pontértékű volt. A hallásukat nem vesztő személyekkel összehasonlítva enyhe hallásromlás esetén a kognitív hanyatlás odds aránya OR: 1,30 (95%CI 1,18-1,42), közepes hallásromlás esetén OR: 1,42 (95%CI 1,26-1,61), súlyos hallásromlás esetén pedig OR: 1,54 (95%CI 1,22-1,96) volt (P-trend <0,001), amennyiben a résztvevők nem használtak hallókészüléket. A súlyos halláskárosodást szenvedettek közül 623 résztvevő hallókészüléket használt, náluk a kognitív hanyatlás kockázata mérséklődött, de fennmaradt: OS 1,37 (95%CI 1,18-1,60), viszont ez nem különbözött szignifikánsan azon 196 beteg kognitív hanyatlásától, akik a súlyos halláskárosodás ellenére sem viseltek hallókészüléket (P= 0,4). A kutatók szerint ez talán azért van, mert statisztikailag nem elég erős az anyag, de ha van is különbség, az csak nagyon csekély lehet. A hallásromlás és a kognitív hanyatlás közötti kapcsolat nem függött a személy életkorától (P-interakció = 0,9), illetve depressziójától sem (P-interakció = 0,5).

Amennyiben a kutatók a rossz versus jó SCF-eket hasonlították össze, a gyenge hallásromlás esetén az OR: 2,07 (95%CI1,76-2,43), mérsékelt hallásromlás esetén OR: 2,49 (95%CI 2,04-3,04), és súlyos hallásromlás esetén OR: 4,92 (95%CI 3,61-6,71) volt, ha a résztvevők nem használtak hallókészüléket. Az összehasonlítás minden kategóriában az ép hallásúakkal történt. Amennyiben a súlyos halláskárosodást szenvedettek hallókészüléket viseltek, a rossz és a jó SCF közötti arány (OR) csak 2,92 (95%CI 2,37-3,60) volt.

Dr. Curhan kifejtette, hogy az egészségügyben dolgozóknak tudniuk kell, hogy a hallásromlással fokozódik a kognitív hanyatlás kockázata. A halláskárosodás kezelése életmódváltással, a környezethez való alkalmazkodással, hallás rehabilitációval, hallókészülékkel a károsodás korai szakaszában mindenképp kezelendő, mert ekkor még lassítható a kognitív funkciók romlása.

Bár a hallásromlás és a kognitív hanyatlás összefüggésének mechanizmusáról számos elképzelés van, de a valódi kórélettani folyamatot nem ismerjük. Halláskárosodás esetén az érintett személynek jobban kell figyelnie, nehezebb a beszédet megértenie, ezért ezekre egyre több kognitív energiát fordít, kognitív forrásait elhasználja. A folyamatos kompenzáció miatt változnak az idegi összeköttetések, megváltoznak a kognitív források. Vaszkuláris, oxidatív és gyulladásos, valamint genetikai komponensek is szerepet játszanak, a hatások az életkorral akkumulálódnak.

Dr. Pinky Agarwal (Booth Gardner Parkinson’s Care Center, Washington) a Medscape Medical News-nak adott kommentárjában elmondta, hogy a súlyosabb hallásromlás növeli a memóriazavarok és a demencia kockázatát, de az egészségügyben dolgozó fehér férfiakon végzett vizsgálat eredményeit nem lehet általánosítani. Az, hogy a hallókészülék viselése segít, de nem szignifikáns mértékben, arra utal, hogy azonos folyamatok vezetnek a hallásromláshoz  és a kognitív hanyatláshoz.

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Neurology News

2. Alzheimer's & Dementia

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.