hirdetés
hirdetés

A rendszeres alvás fontossága

Az alvás minősége, hossza és a lefekvések ideje egyaránt befolyásolja a kardiovaszkuláris kockázatot.

hirdetés

A lefekvés idejének és az alvás időtartamának gyakori változtatása egy új vizsgálat szerint az egyéb, „tradícionális” kardiovaszkuláris kockázati faktoroktól függetlenül is növeli a szív- érrendszeri betegségek kockázatát.

Az alvás egészségre gyakorolt hatásait kutató kezdeti vizsgálatok elsősorban az éjszakai műszakban dolgozókra koncentráltak, mivel ez a munkarend megzavarja a napi biológiai órát, a cirkadián ritmust és növeli a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázatát. A cirkadián ritmust az éjszakai munkán kívül a modern életvitel számos egyéb faktora, így a mobil-használat és az éjszakai televíziózás is megzavarja-nyilatkozta dr. Tianyi Huang (Brigham and Women Hospital and Harvard Medical School in Boston, Massachusetts), a Journal of the American College of Cardiology c. folyóiratban megjelent a tanulmány első szerzője. Arról is beszámolt, hogy őket is meglepetésként érte, hogy a vizsgált személyek legalább egyharmadánál szabálytalan alvási rendszer mutatkozott, azaz a kardiovaszkuláris betegségek prevalenciája eleve magasabb volt a vártnál.

A márciusban megjelent Multi-Ethnic Study of Atherosclerosis (MESA) vizsgálatba 1992, 45 és 84 év közötti, kardiovaszkuláris betegségtől mentes személyt vontak be, akik alvását a csuklóra szerelt aktivitásmérővel, az alvást ellenőrző polisomnográfiával, alvás paramétereire kérdező kérdőívekkel átlagosan 4,9 évig követték. 786 résztvevőnél (39,5%) az alvás hosszának standard eltérése (SD) >90 perc volt, 510 résztvevőnél (25,6%) pedig az alvás megkezdésének standard eltérése volt >90 percnél több.

A követés csaknem 5 éve alatt 111 esetben fordult elő kardiovaszkuláris esemény (CVD), többek között szívinfarktus, koronária-betegség és stroke. A CVD kockázata 9%-kal magasabb volt azoknál, akik napi alvásának időtartama 61 és 90 perc között változott, azokhoz képest, akik alváshossza egy óránál kevesebb napi változékonyságot mutatott. Ez az összefüggés a kardiovaszkuláris és alvással összefüggő kockázati faktorokkal - pl. testtömeg index, szisztolés vérnyomás, dohányzás, össz-koleszterin szint, átlagos alvási időtartam, álmatlansági tünetek, alvási apnoe - történő korrekció után is fennmaradt. Még jelentősebben emelkedett az igazított CVD kockázat, amennyiben az alvás időtartamának különbsége 91-120 perc között változott (HR: 1,59, 95%CI 0,91-2,76), vagy 120 percnél több volt (HR: 2,14, 95%CI 1,24-3,68).

Az alváshossz minden 1 órányi növekedésének SD-je 36%-kal emeli a CVD kockázatot (95%CI 1,07-1,73). Az alváskezdet minden 1 órányival való növekedésének SD-je pedig 18%-kal emeli a kockázatot ((95%CI 1,061,30).

Az alvás kezdeti időpontjának és időtartamának eltérései megzavarják a cirkadián ritmust, és kardiovaszkuláris betegségekhez vezethetnek. Dr. Harlan Krumholz (Yale School of Medicine in New Haven, Connecticut) bár fontosnak tartja a tanulmányt, és azt, hogy ez a longitudinális epidemiológiai vizsgálat nem csak a résztvevők saját bevallásain alapult. Korábbi vizsgálatok alcsoport analíziseiben már kimutattak pozitív összefüggéseket a CVD és a rendszertelen alvás között afro-amerikaikon, hispánokon, kínai amerikaiakon, és azt észlelték, hogy az USÁ-ban élő kisebbségeknél gyakoribbak az alvási eltérések, bár a vizsgált minták minden esetben elég kicsik voltak. Szintén egy korábbi vizsgálatban mutatták ki, hogy az alvási irregularitás növeli az atherosclerosisra hajlamosító metabolikus kockázati faktorok (obezitás, diabetes, hipertónia) kialakulásának valószínűségét.

A rendszertelen alvás a cirkadián ritmus megzavarásával befolyásolja a vegetatív idegrendszer és a viselkedés ritmusát, a táplálkozások idejét és mennyiségét is. Nagyon fontos tehát, hogy a kardiovaszkuláris betegségek megelőzése kapcsán ne csak a helyes táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás, hanem a megfelelő alvás fontosságát is szem előtt tartsuk.

A tanulmányhoz írt szerkesztőségi közleményben Dr. Olaf Oldenburg (Luderus-Kliniken Münster, Clemenshospital, Münster) és Dr. Jens Spiesshoefer (Institute of Life Sciences, Scuola Superiore Santa Anna, Pisa) kijelentették, hogy az alvás irregularitás és a CVD kockázat közötti független összefüggés különösen fontos megfigyelés, bár tudjuk, hogy a cirkadián ritmus zavara mennyi problémát okoz.

Források:

1. Wendling P. Varied nightly bedtime, sleep duration linked to CVD risk. Medscape Medical News. March 02, 2020.

2. Tianyi Huang, Mariani S, Redline S. Sleep irregularity and risk of cardiovascular events. The multi-ethnic study of atherosclerosis. J Amer Coll Cardiol 2020;75(9). DOI: 10.1016/j.jacc.2019.12.05

3. Oldenburg O, Spiesshoefer J. Impact of lifestyle on sleep. Can we alter cardiovascular risk? J Amer Coll Cardiol 2020;75(9) DOI: 10.1016/j.jacc.2019.12.055

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.