hirdetés
hirdetés

Alvásminőség és kardiovaszkuláris kockázat

Egy új vizsgálat szerint az egészséges alvás kb. egyharmadával csökkenti a szívbetegségek és a stroke kockázatát – még az ezekre a betegségekre genetikailag hajlamos személyeknél is.

hirdetés

A kardiovaszkuláris betegségek (CVD), köztük a koronária betegség (CHD) és a stroke okozzák a világon a legtöbb halálozást. Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az ülő, mozgásszegény, helytelen táplálkozású életmódon kívül a kóros alvás is jelentős CVD kockázatokkal jár. Ilyen kockázatnövelő a túl rövid, vagy túl hosszú alvás, az álmatlanság, a horkolás, a kifejezett nappali álmosság, a későn fekvés, melyek akár 10-40%-kal is növelhetik a CVD-k kockázatát. Ezek az alvási jellemzők kapcsolatban vannak egymással, egyikük megváltoztatása  befolyásolja a másikat. A legtöbb korábbi vizsgálatban a fenti rendellenességeket egyenként tanulmányozták, azon ritka esetekben, amikor komplex elemzésre került sor, azt találták, hogy az álmatlansággal szövődött rövid alvási időtartam a CVD-k jóval magasabb kockázatával jár. Természetesen az adott egyén CVD kockázatát a kockázatot befolyásoló genetikai tényezők, az életmód és az alvásminőség együttesen alakítják.

A Dr. Lu Qi (Tulane University Obesity Research Center in New Orleans) és munkatársainak a(z) European Heart Journal-ban online megjelent dolgozata az Egyesült Királyság Biobankjának szereplő  több mint félmillió 37 és 73 év közötti személy alvási jellemzői és az egészségügyi problémái közötti összefüggéseket elemezte. A vizsgálatból 32.187 személyt már meglévő CVD miatt zártak ki, 91.833 személy esetén pedig hiányosak voltak az alvást jellemző adatok, így összesen 385.292 kardiovaszkuláris megbetegedésben nem szenvedő személy adatait tudták értékelni, közülük 357.246-en rendelkeztek genetikailag igazolt európai felmenőkkel.

Az alvási jellegzetességekről a résztvevők kérdőívek kitöltésével maguk számoltak be, 5 féle jellemzőről nyilatkozva: kronotípus, alvás hossza, álmatlanság, horkolás, nappali álmosság. A kronotípust, azaz, hogy az illető a bioritmusa szerint mikorra szereti időzíteni a lefekvés és a felkelés idejét (éjjeli bagoly vagy hajnali pacsirta, vagy valahol a kettő között helyezkedik el), a következő kategóriákba sorolták: reggeli típus, inkább reggel aktív, mint este, inkább este szeret tevékenykedni, mint reggel, vagy határozottan az este aktív és élénk. Az alvás napi hosszát órákban adták meg: kevesebb, mint 7, 7-8 illetve több mint 9 óra. Az álmatlanság három kategóriája a soha/ritkán, néha, vagy rendszeresen előforduló volt. A horkolásról 2 állítás közül választhattak: aszerint, hogy a partner panaszkodik-e a megkérdezett horkolásáról vagy nem észlel ilyet. A nappali álmosság előfordulási gyakoriságát 4 kategóriában határozták meg: soha/ritkán, néha, gyakran, vagy állandóan észleli-e a nyilatkozó. Az 5 kérdésre adott válasz alapján a résztvevőket a legegészségesebb alvással, egészséges alvással rendelkezők, és közepes alvás minőségűek illetve rossz alvás minőségűek csoportjára osztották. A CHD-val és a stroke-kal ismerten összefüggő single-nukleotid polimorfizmus elemzése alapján pedig három: magas, közepes és alacsony genetikai kockázatú csoportba sorolták a résztvevőket.

Az adatok feldolgozásánál az alvásminőségen kívül figyelembe vették az életkort, a résztvevők nemét, a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a fizikai aktivitást, a napi ülőmunkát, a BMI-t, a családi anamnézist, a magas vérnyomást, a diabetest. Átlagosan 8,5 éves követés (4,3 millió személy/év) alatt összesen 7280 kardiovaszkuláris probléma keletkezett (4667 dokumentált szív-probléma, illetve 2650 stroke). A CVD kockázata az egészséges alvási jellemzők mellett csökkent, a legegészségesebb alvással rendelkezők között 35%-kal kevesebb volt a CVD, illetve 34%-kal kevesebb volt a koronária betegség (CHD) és a stroke. Nagyobb genetikai kockázat természetesen növelte a CHD kockázatát, viszont alacsony genetikai kockázat mellett a rossz alvás kevésbé befolyásolta a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. Az olyan extrém esetekben, amikor nagy genetikai kockázat mellett rossz alvási jellemzők igazolódtak, a CHD kockázata 2,5-ször nagyobb volt, mint a csekély genetikai kockázattal rendelkező, jó alvóké (HR: 2,54, 95%CI 1,80-3,57).

Bár az ilyen megfigyeléses vizsgálat alapján az alvási jellemzők és a kardiovaszkuláris történések kapcsolata nem tekinthető ok-okozati összefüggésnek, a szerzők szerint az alvászavarok kezelése a CVD primer prevencióját szolgálhatná – függetlenül attól, hogy az adott személynek milyen a genetikai hajlama.

Források:

1. Beck DL. Better sleep linked to reduced CVD, stroke risk. Medscape Medical News. December 26, 2019.

2. Mengyu Fan, Dianjianyi Sun, Tao Zhou, et al. Sleep patterns, genetic susceptibility, and incident cardiovascular disease: a prospective study of 385 292 UK biobank participants. European Heart Journal, Published 18 December 2019. ehz849, https://doi.org/10.1093/eurheartj/ehz849

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.