Rezisztens hypertoniában gyakoriak a neurokognitív károsodások, különösen a végrehajtó működés deficitjei. Az aerob fitnesz, a mikrovaszkuláris funkció és a cerebrovaszkuláris kockázati tényezők a neurokognitív funkció független befolyásoló tényezői. 

Journal of Hypertension, 2019. május

Az izomgyengeség oka sokszor nehezen azonosítható. Ha a valódi izomgyengeséget elkülönítettük a fáradtságérzéstől és a fájdalommal összefüggő motoros zavaroktól, neurológiai, reumatológiai, endokrin, genetikai és fertőzéses kórképek, gyógyszer- vagy toxinhatással összefüggő okok jönnek szóba. Időskori tünetegyüttes az esendőség és a harántcsíkolt izmok megfogyatkozása. Hasznos információkkal szolgálnak a laborvizsgálatok, MRI végzése akkor indokolt, ha felmerül akut neurológiai kórállapot lehetősége. Amyotrophiás lateralsclerosis, myasthenia gravis, neuropathia, radiculopathia gyanújakor elektromiográfiára is sort kell keríteni, ilyenkor és más esetekben is hasznos lehet az izombiopszia. 

Alegnagyobb kihívás aktuálisan a tüdőgyógyászat számára a COVID-19 pandémia kapcsán az akut respiratorikus kórállapot hatékony kezelése, a beteg állapotának stabilizálása, a szövődmények elhárítása, a tartós légzésfunkciós károsodás és a globális (kardiopulmonális és a vázizomzatot érintő) funkcióvesztés mérséklése. 

Nem kardiológiai jellegű nagyműtétek után a nagy kockázatú betegek közül minden ötödik betegnél alakult ki egy éven belül egy vagy több kardiológiai szövődmény – írja az Európai Kardiológus Társaság lapja.

A nagy születési súly a pitvarfibrilláció gyakoribb előfordulását vetíti előre az élet későbbi szakaszában – számoltak be kutatók egy nemrégiben lezajlott virtuális kardiológiai konferencián.

A cikk bemutatja a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség (HFrEF) standard terápiájára vonatkozó adatokat a krónikus vesebetegség különböző stádiumaiban levő betegek esetében, majd az újabb kezelési lehetőségeket veszi szemügyre. Csak a HFrEF kórjóslatának javítása cél­jából alkalmazott készítményekre koncentrál. A tünetek kontrollálására alkalmazott kiegészítő szereket – főleg a kacs- és a tiazidszerű vízhajtókat, valamint a digitalis-készítményeket – nem tárgyalja.

Ma már négy új orális antikoaguláns (NOAK) hatóanyag közül választha­tunk. A minden krónikus terápia során alapvető fontosságú terápiahű­ség a pitvarfibrilláló betegek antikoagulációja során a stroke-prevenció egyik meghatározó tényezője. Az Orvosi Hetilapban nemrég megjelent publikációban az orális antikoaguláns terápiák iránti hazai adherenciát tanulmányozták.

Orvosi Hetilap, 2020. május

A vizsgálatban az idős, esendő betegek számára az apixaban és a rivaroxaban a stroke és a szisztémás embolia szempontjából kisebb kockázatot jelentett, mint a warfarin. Az apixaban a major vérzések kisebb rizikójával társult, mint a dabigatran vagy a rivaroxaban, és a dabigatran kevésbé okozott jelentős vérzéseket, mint a rivaroxaban.

Journal of Internal Medicine, 2020. június

A krónikus betegségek okozta halálozás még ma is jelentős hányadot tesz ki a halálokok között világszerte, és az egészségügyi ellátási költségek számottevő hányadát is az idült kórképek kezelése és gondozása emészti fel. A leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak a reumás kórképek, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség. A hypertonia és a diabetes mellitus a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és az idült vesebetegség leggyakoribb kockázati tényezője.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.