hirdetés
hirdetés

A Rett-szindróma légzési nehézségeinek kezelése

Az FDA ritka gyermekbetegségek gyógyszere minősítést adott a Rett-szindrómában szenvedő gyermekek légzésproblémáinak kezelésében vizsgált szarizotán hatóanyagú készítménynek.

hirdetés

 A Newron Pharmaceuticals SpA november 19-én közölte, hogy az FDA „ritka gyermekbetegségek gyógyszere” minősítéssel (Rare Pediatric Disease designation) jelölte a szarizotán hatóanyagú vizsgálati készítményt, mely a Rett-szindrómában szenvedő betegek légzőszervi tüneteinek kezelésére szolgálhat majd. A Rett-szindróma egy ritka idegfejlődési rendellenesség, mely elsősorban lányokat érint (előfordulási 10.000:1), kezelésére jelenleg nem rendelkezünk engedélyezett készítménnyel. Az érintett gyerekek halmozottan hátrányos fejlődésűek, olyan súlyos kognitív és motorikus problémákkal, melyek a mindennapi életet, például a járást vagy a kommunikációt alapvetően befolyásolják. A Rett-szindrómás betegeknél 25%-ban valamilyen szív- vagy légzőszervi rendellenesség okozza az elhalálozást. Az FDA „ritka gyermekbetegség”-nek azokat a rendellenességeket tekinti, amelyek az Egyesült Államok területén kevesebb, mint 200 ezer 18 évnél fiatalabb beteget érintenek. A Rare Pediatric Disease minősítés olyan ösztönzőket tartalmaz, amelyek az ilyen célú biológiai szerek és gyógyszerek fejlesztését segítik elő, például egy olyan „kupont”, mely az engedélyezett készítmények tulajdonosai számára a következő szer engedélyezésénél automatikusan elsőbbségi engedélyezési eljárást („priority review”) tesz lehetővé (ebben az esetben az új szert a szokásos 10 hónap helyett 6 hónap alatt véleményezi az FDA, azaz a készítmény hamarabb kerülhet piacra.)

 A vizsgálati hatóanyagról (szarizotan)

A szarizotan a szerotonin (5-HT1A) és a dopamin (D2-like) receptorokhoz kötődve fejti ki hatását. Állati modellszervezeteken végzett vizsgálatok szerint a szerotonin pótlásával képes helyreállítani a normál légzésfunkciót. Ez azért szükséges, mert a Rett-szindrómás betegekben igen gyakoriak a különböző jellegű légzési rendellenességek, mint például a sekélylégzés, a hiperventilláció, a lélegzet-visszafojtás, a levegőnyelés és az apnea (ilyenkor a betegnek kilégzést követően nehézsége van a belélegzéssel). Ezeket a légzési rendellenességeket a szerotonin és egyéb kulcsfontosságú neurotranszmitterek alacsony szintje okozza, ezek pótlását végzi a készítmény.

 A STARS klinikai vizsgálatról

A fázis II STARS (NCT) egy randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat, melynek célja a légzési rendellenességekkel küzdő Rett-szindrómás betegeknél a több különböző dózisban adagolt szarizotán biztonságosságának, tolerabilitásának és hatásosságának elemzése. A vizsgálatban részt vevő összesen 129 beteget életkoruk és testtömegük alapján naponta kétszer adagolt 2 ill. 10 mg szarizotán, valamint placebo karokra randomizálták. A vizsgálat időtartama 24 hét, az elsődleges végpont a légzési rendellenességek kiinduláshoz képest mért csökkenése (éber időszakban az óránkénti apnoés epizódok száma, melyet egy BioRadioTM nevű eszközzel mérnek). Az elsődleges végpont mellett a vizsgálatban 12 másodlagos végpont is értékelésre kerül, többek között a légzési diszritmiák gyakorisága, az oxigénszaturáció változása, a hiperventillációs epizódok csökkenése, a motoros képességek (a Motor-Behavioral Assessment Scale skála alapján), az ápolói teher változása, valamint a Rett-szindróma tüneteinek általános értékelése.

 A Rett-szindrómáról

A Rett-szindrómát 1966-ban Andreas Rett osztrák gyermekneurológus írta le először, mivel észrevette, hogy néhány páciensének jellegzetes kéztördelő mozdulatai vannak. Ezután írta le először a tünetegyüttest, de ekkor még senki sem figyelt erre a felfedezésre. Ezzel párhuzamosan a svéd Bengt Hagberg is felfigyelt a tünetekre. A két kutató számára sokkal később, egy 1981-es konferencián vált világossá, hogy ugyanazt a betegséget kutatják. A betegséget Hagberg javaslatára Rett-szindrómának nevezték el.

A Rett-szindróma jelentkezhet fiúknál is, de ők néhány ritka kivételtől eltekintve nem életképesek. Ennek oka, hogy a Rett-szindróma az egyik X-kromoszómán lévő génmutáció miatt következik be. Ez a mutáció befolyásolja bizonyos fontos fehérjék termelését. Mivel a lányok két X-kromoszómával rendelkeznek, az ép kromoszóma részben ki tudja váltani a sérült működését, így a lány magzatok megszületnek, de bizonyos génjeik nem működnek tökéletesen. A fiúk nem rendelkeznek a másik egészséges X-kromoszóma előnyeivel, ezért a legtöbb esetben a magzatok nem életképesek, csak a nagyon ritka XXY kromoszómaállománnyal született fiúk (Klinefelter-szindróma). A betegség genetikai okát tekintve számos találgatás látott napvilágot, végül 1999-ben sikerült azonosítani, hogy a betegség hátterében az X-kromoszóma metil-CpG-kötő fehérje 2 génjének (MECP2) mutációi állnak. Az MECP2 az X-kromoszóma hosszú karján az Xq28 régióban helyezkedik el, és egy ubikviter fehérjét (metil-CpG-kötő fehérje 2: MeCP2) kódol. A 4 exonból álló gén két fő funkcionális doménnel rendelkezik: a „methylCpG-binding domain” (MBD) és a „transcriptional repression domain” (TRD). A fehérje a „hiszton-deacetiláz komplex” (HDAC) felépítésében vesz részt, és eddig még nem ismert gének átíródását gátolja. Korábbi tanulmányok azt találták, hogy a TRD-ben található vagy nonszensz mutációk súlyosabb klinikai képet okoznak, mint az MBD-ben található vagy misszensz mutációk, de pontos összefüggést nem tártak fel. A különböző tanulmányok a Rett-szindrómás betegek kb. 50-80%-ában kimutatták az MECP2 gén valamilyen mutációját. A lányoknál jóval ritkábban ugyan, de fiúknál is leírták már az MECP2 gén mutációit. A csekély előfordulási arányt magyarázhatja, hogy a mutáció létrejötte fiúknál gyakran már intrauterin elhalással, esetleg a születést követő egy-két éven belüli halállal jár, amikor nem születik diagnózis a nem specifikus tünetek miatt. Egy másik magyarázat, hogy a megfigyelések alapján a mutáció gyakoribb az apai eredetű X kromoszómán, ami a fiú utódoknál hiányzik. Az X-hez kötött öröklődéssel kapcsolatban a mai napig sok a tisztázatlan kérdés, ez magyarázza, hogy mindezen megfontolások csak hipotézisek. Látszólag normális a fejlődés az első hónapokban (pre-regresszió), de néhány jel utalhat már a betegségre, például az izomtónus zavar, nyelvnyújtogatás, abnormális szem- és ujjmozgás, kéz sztereotípiák és tremor. A regresszió 6-18 hónapos korban kezdődik a beszéd elvesztésével, ataxiás járással, alvászavarral, viselkedésváltozással és autisztikus jegyekkel. Irreguláris légzés és sztereotip kézmozgás jelenik meg. Az epilepszia, ízületi deformitás, gerincferdülés, oszteoporózis és disztrófia a betegség késői manifesztációi (poszt-regresszió). A hirtelen halál esélye megemelkedett, hátterében feltehetőleg szívaritmia, illetve agytörzsi diszfunkció áll. A Rett szindróma klinikai megjelenése eltérhet a klasszikus tünetegyüttestől, variánsai a már korai csecsemőkorban kezdődő, korai epilepsziával járó súlyos formák és az enyhébb, úgynevezett „forme fruste” vagy „preserved speech” variánsok. Egy Rett-szindrómás lány testében egyes sejteknél a hibás X-kromoszóma aktív, míg a többinél a normál X-kromoszóma. A betegség súlyossága a sejtek normál és hibás, aktív X kromoszóma százalékos arányától függ. Ha a sejtek nagyobb százaléka rendelkezik a hibás X-kromoszómával, a betegség súlyosabb lesz és a tünetek korábban fordulnak elő.

A Rett-szindrómás nők várható élettartamára még nincs pontos prognózis. Viszonylag sok 40-50 év körüli nő él ezzel a betegséggel. A betegség viszonylag késői felismerése, a diagnózis felállításának egységesítése miatt a betegek diagnosztizálása és az adatok összegyűjtése csak az 1990-es években indult el világszerte. Valószínűleg sok 40 év feletti Rett-szindrómás beteg él diagnózis nélkül, így a betegek átlagéletkorát csak becsülni tudjuk. A korai fejlesztés, a jó orvosi ellátás és a szövődmények megelőzése elősegítheti a hosszú életet.

A szindrómát okozó gén azonosítását követően a 2000-es években több laborban is folytak sikeres állatkísérletek. A Rett-szindróma kutatásának elindítása, majd további finanszírozása és intézményi keretek közti megszervezése nagyban köszönhető az érintett szülők által létrehozott civil szervezeteknek. A főként az Egyesült Államokban, Kanadában, Nagy-Britanniában működő szervezetek rengeteget fáradoztak azon, hogy a betegség minél ismertebbé váljon, és hogy magánadományokból biztosítani tudják a kutatások anyagi hátterét.

 Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Newron Receives FDA Rare Pediatric Disease Designation for Sarizotan for the Treatment of Rett Syndrome

Érdekes tények a Rett-szindrómáról

Rett Syndrome Europe

Fenotípus és genotípus elemzése Rett-szindrómában – PhD értekezés, Dr. Kárteszi Judit, PTE Orvosi Genetikai és Gyermekfejlődéstani Intézet

Evaluation of the Efficacy, Safety, and Tolerability of Sarizotan in Rett Syndrome With Respiratory Symptoms

Sarizotan in clinical trials

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.