hirdetés

A természetes családtervezés

A természetes családtervezési módszerek nem járnak káros mellékhatásokkal. Közéjük tartozik azoknak a biológiai markereknek a megfigyelése, amelyek jelzik, hogy a nő menstruációs ciklusának mely napjain fogamzóképes. Ezek segítségével előre tervezhető a nemi aktus idôpontja, akár el akarja kerülni a pár a terhességet, akár vágyik rá. A módszerek hatásosságának bizonyítékaiként jelenleg csak kontrollcsoport nélküli klinikai vizsgálatok eredményei állnak rendelkezésre. Úgy tűnik, hogy ha e módszereket pontosan alkalmazzák, akkor legalább 95%-ban elkerülhetô a nem kívánt terhesség. Tipikus használat esetén a hatásosság 76% – a motiváció és az elkötelezettség a siker fontos feltétele.

hirdetés

A családtervezés lehetővé teszi, hogy az egyéneknek, pároknak annyi gyermekük legyen, ahányat szeretnének, s ezek az általuk választott időpontban szülessenek meg. (1) A családtervezés termékenységi időszakokat kimutató módszerei egy vagy több biológiai markert vesznek figyelembe a menstruációs ciklus termékeny napjainak kimutatására. A terhesség úgy kerülhető el, ha ezeken a napokon a pár nem él nemi életet vagy valamilyen fogamzásgátló módszert alkalmaz. Ha a pár gyermekre vágyik, nagyobb a fogamzás esélye ezeken a napokon. A termékenységi időszakot kimutató módszerek akkor tekinthetők természetes családtervezésnek (natural family planning, NFP), ha a párok periodikusan tartózkodnak a szexuális élettől mesterséges fogamzásgátlás alkalmazása helyett. (2–4)
Bár a 2006–2008-as National Survey of Family Growth (Országos Családnövekedési Felmérés) során csupán a válaszadók 1%-ánál kevesebben számoltak be arról, hogy aktuálisan használják az NFP-t; 19%-uk mondta azt, hogy korábban használta a ritmusmódszert; 5%-uk pedig valamilyen más NFP módszert alkalmazott. (5) Ami a családtervezési információkat illeti, az orvosok fele mondta azt, hogy felvilágosítást nyújtana pácienseinek az NFP-ről a terhesség elkerülése érdekében, és háromnegyedük adna információt a terhesség elérése végett. (6) Ebben a közleményben az NFP módszereit, hatásmechanizmusát és kimutatott hatásosságát tárgyaljuk, annak érdekében, hogy az orvosok pontos információval és tanácsokkal láthassák el betegeiket.

Módszerek és hatásmechanizmusok

Az NFP öt fő típusa: a naptármódszer, a test alaphőmérsékletének grafikonos ábrázolása, a méhnyaknyák megfigyelése, a szimptotermális módszer és a laktációs amenorrea (4) (1. táblázat). Az első négy módszer lehetővé teszi, hogy a párok a menstruációs ciklus nagy termékenységű napjaira koncentrálják szexuális életüket. A laktációs amenorrea esetében nincs ovuláció, azaz nincsenek termékeny napok. Ezt a módszert csak azok a nők alkalmazhatják, akik a szülés utáni első 6 hónapban kizárólag szoptatással táplálják gyermeküket, és menstruációjuk nem tért vissza. Ha ezek a feltételek teljesülnek, a laktációs amenorrea a vizsgálatok szerint 92–100%-ban hatásos. (4,7)
Az NFP legtöbb módszerének alapvető célja a termékeny időszak meghatározása. Az ovulációt megelőző napokban az érésben levő tüszők által elválasztott ösztradiol hatására a méhnyakban híg, nyúlós, vizes nyák termelődik, amely elősegíti, hogy a spermiumok bejussanak a méhbe. Itt a hímivarsejtek akár 5 napig is életképesek maradnak. Az ovuláció után az emelkedő progeszteronszint hatására sűrű, ragadós méhnyaknyák termelődik, amely gátolja a spermiumok méhbe jutását. A petesejt az ovuláció után 24 órán át megtermékenyíthető marad. A spermium és a petesejt szokásos életképességéből adódik, hogy a termékenységi időszak átlagosan 6 napig tart – ezt empirikus vizsgálatok is igazolták. (2,3,8)

Természetes családtervezési módszerek

Naptármódszer
Az NFP naptármódszerei azon alapulnak, hogy a menstruációs ciklus luteális fázisának hossza viszonylag állandó. A legrégibb ezek közül a ritmusmódszer. Ez azt jelenti, hogy a korábbi ciklusok hosszából következtetnek a jelenlegi ciklus termékeny időszakára. A termékeny periódus kezdetét úgy számítják ki, hogy 18 napot kivonnak a megelőző 6 vagy 12 ciklus során előfordult legrövidebb ciklus hosszából, a végét pedig úgy, hogy 11 napot kivonnak a leghosszabb ciklusból. Ha egy nőnek minden ciklusa pontosan 28 napos, akkor a ritmusmódszer alapján a termékenységi időszak 8 napig tart, a 10.-től a 17. napig. Ha a ciklusok hossza változó, akkor a feltételezett termékenységi időszak hosszabbnak adódik. (3,4,9) A standard napok módszere a naptármódszer egyszerűsített formája; abból indul ki, hogy a ciklushossz 26 és 32 nap között változik, és így a termékenységi időszak 12 naposnak adódik, a 8. naptól a 19.-ig tart. (10)

A test alaphőmérsékletének grafikus ábrázolása
A test alaphőmérsékletének grafikus ábrázolása során azt használják fel, hogy a menstruációs ciklus luteális fázisában megemelkedik a nők testhőmérséklete. Ha minden nap kora reggel, azonos időben mérve legalább 0,2 °C-kal nő a testhőmérséklet, ez azt jelzi, hogy az ovuláció bekövetkezett. Ha a magasabb testhőmérséklet három egymást követő napon keresztül fennáll, ezután a termékenységi időszak véget ér. Mivel a test alaphőmérsékletének grafikus ábrázolásával a termékenységi periódus kezdetét nem lehet meghatározni, a módszer csak korlátozottan használható. Azoknak a pároknak, akik gyermekre vágynak, figyelembe kell venniük a korábbi adatokat is, hogy előre jelezzék a következő termékeny időszakot. Azok a párok, amelyek el akarják kerülni a terhességet, csak a ciklus luteális fázisában élhetnek nemi életet. (3,4,9) A test alaphőmérsékletének grafikus ábrázolását tipikusan más módszerekkel együtt alkalmazzák.

A méhnyaknyák megfigyelése
A legtöbb modern NFP módszer alapja a méhnyaknyák megfigyelése. Ezekkel a módszerekkel észlelhetők a méhnyakszekrétum mennyiségének és állagának ciklikus változásai, s ennek alapján megállapítható a termékeny időszak kezdete és vége. Ezek közé az eljárások közé tartozik a Billings-féle ovulációs módszer, a Creighton-modell és a „két nap” módszer. A három közül a legrégibb a Billings-féle ovulációs módszer, amelyet világszerte tanítanak és a rá vonatkozó instrukciók online is elérhetők. (11,12) A Creighton-modell a Billings-módszer standardizált módosítása, amelyet több vizit során, személyre szabva tanítanak meg a pároknak. (13) A „két nap” módszer a méhnyakszekrétum interpretálását két kérdésre redukálja: „Volt-e ma szekrétumom?” és „Volt-e tegnap szekrétumom?”. Ha egy nő bármelyik kérdésre igennel válaszol, akkor úgy tekinthető, hogy a termékeny időszakban van. (14)

Szimptotermális módszer
A szimptotermális módszer kombinálja a naptármódszert, a test alaphőmérsékletének grafikus ábrázolását és a méhnyaknyák megfigyelését. A módszer alapját a méhnyakszekrétum vizsgálata képezi, a többi módszer ellenőrző jellegű. A nők más jeleket és tüneteket is felhasználhatnak a termékeny időszak biztosabb megállapítására (pl. a méhnyak pozícióját és állagát, illetve az emlő érzékenységét és az ovulációs fájdalmat). (15,16) A Marquette-modell elektronikus hormonális termékenységi monitor használatát jelenti, amellyel kimutathatók a vizeletben az ösztrogén metabolitjai és a luteinizáló hormon; ezt a méhnyaknyák megfigyelésével vagy a test alaphőmérsékletének grafikus ábrázolásával kombinálják a termékenységi időszak megállapítása végett. (2,17)

A korszerű NFP módszerek hatásossága

A családtervezési módszerek hatásosságát egyrészt a kifogástalan, másrészt a tipikus használat esetére állapítják meg. A kifogástalan használat során bekövetkező kudarcok magának a módszernek a tökéletlenségét jelzik, míg a tipikus használat során előfordulók részben a helytelen alkalmazásnak tudhatók be. (18) A korszerű NFP módszerek kifogástalan használata esetén a kudarcok aránya kevesebb mint 1%-tól 5%-ig terjed, tipikus használat esetén pedig 2-től 25%-ig. (16,19–30) Annak a kevés véletlen besorolásos, kontrollcsoportos vizsgálatnak az érvényességét, amelyet az NFP módszerrel kapcsolatban végeztek, korlátozza a rossz mintavétel és a vizsgálatból kiesők nagy aránya.31 Ezért az NFP módszerrel kapcsolatos bizonyítékok megfigyeléses vizsgálatokból származnak, ezeknél azonban fennáll a szelekciós torzítás lehetősége.
Bár sok ilyen vizsgálat a fejlődő országokban zajlott, a méhnyaknyákra és a szimptotermális módszerre vonatkozó vizsgálatok egy részét Európában és az Egyesült Államokban végezték. (16,20–24) Azok az eljárások azonban, amelyekkel általában a hatásossági arányt mérik, illetve számítják, túlbecsülhetik a tényleges hatásosságot. (18)
Egyes vizsgálatok nagyobb súlyt fektettek a kudarcok magyarázatára, és bevett statisztikai technikákkal számították ki a kudarcok arányát. (16,19,25,28,30) A 2. táblázatban hasonlítottuk össze az NFP különféle módszereit. (7,16,19–30)

A természetes családtervezés és más családtervezési módszerek hatásosságának összefoglalása

Betegtájékoztatás, tanácsadás

Az NFP módszereknek egyedülálló előnyeik és komoly korlátaik vannak. Az egyik előny az, hogy a páciens pontosabban megérti a reproduktív folyamatot. Ez a tudás lehetővé teszi a párok számára, hogy orvosi beavatkozás nélkül szabályozzák nemi életüket. Ha a nők rutinszerűen megfigyelik a biológiai markereket, észrevehetnek egészségügyi problémákat, és hamarabb fordulhatnak ezekkel az orvoshoz, mint ahogy egyébként tennék. Minden NFP módszer arra ösztönzi a párokat, hogy beszéljék meg egymással szexuális életüket és a reprodukcióval kapcsolatos kérdéseket. Végül, mivel e módszerek nem igényelnek gyógyszerelést vagy egyéb orvosi beavatkozást, nincsenek káros mellékhatásaik sem. (3,9)
Az NFP korlátai azzal kapcsolatosak, hogy periodikusan tartózkodni kell a nemi élettől. Amint azt a tipikus használat melletti viszonylag sok kudarc mutatja, egyes párok nem képesek erre. Mindegyik NFP módszerre érvényes, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben túlbecsülheti a termékenységi időszak hosszát, és tartósabb szexuális önmegtartóztatást követel meg, mint amilyenre valójában szükség lenne. (2) Emellett a betegségek, a rossz alvás és egyes gyógyszerek megváltoztathatják a megfigyelt biológiai markereket, illetve azok interpretációját. (4) A vizeletben levő női hormonok monitorozása lehetővé teszi a termékenységi időszak objektívebb, specifikusabb és megbízhatóbb meghatározását. (2)
A nehézségek ellenére az NFP módszerek működőképes és hatásos családtervezési lehetőséget jelentenek a motivált párok számára, és némelyiküknek ez lehet az ideális megoldás. Az érdeklődő párokat szakszerű instrukciókkal kell ellátni az általuk választott módszerrel kapcsolatban. A standard napok módszerét és a „két nap” módszert egyetlen vizit alkalmával el lehet magyarázni. (32) Ha ez nem megfelelő vagy ha a párt más módszerek érdeklik, számos szervezet részletes információkkal és instrukciókkal szolgál (3. táblázat).

Internetes források a természetes családtervezésrôl
Az Amerikai Családorvosok Akadémiájának fogamzásgátlási tanácsadással kapcsolatos álláspontja a http://www.aafp.org/online/en/home/policy/policies/c/contraceptiveadvice.html webhelyen olvasható.



Adatforrások. A szerzők több adatbázisban (Essential Evidence Plus, Cochrane Database of Systematic Reviews, National Guideline Clearinghouse, PubMed) végeztek keresést. A fő keresőszavak a következők voltak: condoms, contraception, contraceptives, oral, intrauterine devices, family planning, natural family planning. Az utolsó keresési időpont: 2011. szeptember 17.

A szerzőknek nincsenek feltárni való pénzügyi kapcsolataik.

NATURAL FAMILY PLANNING • VOL 86 / NO 10 / NOVEMBER 15, 2012 / AMERICAN FAMILY PHYSICIAN

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. World Health Organization. Health topics: family planning. http://www.who.int/topics/family_planning/en/. Accessed September 12, 2011
2. Fehring RJ. Efficacy and efficiency in natural family planning services. Linacre Q 2009;76(1):9–24
3. Jennings VH, Arevalo M. Fertility awareness-based methods. In: Hatcher RA, Trussell J, Nelson AL, Cates W Jr., Stewart FH, Kowal D, eds. Contraceptive Technology, 19th ed. New York, NY: Ardent Media; 2008:343–360
4. American College of Obstetricians and Gynecologists. ACOG patient education: natural family planning. Washington, DC: ACOG; 2003
5. Mosher WD, Jones J. Use of contraception in the United States: 1982–2008. Vital Health Stat 23, 2010;(29):1–44
6. Choi J, Chan S, Wiebe E. Natural family planning: physicians’ knowledge, attitudes, and practice. J Obstet Gynaecol Can 2010;32(7):673–678
7. Van der Wijden C, Kleijnen J, Van den Berk T. Lactational amenorrhea for family planning. Cochrane Database Syst Rev 2003;(4):CD001329
8. Wilcox AJ, Weinberg CR, Baird DD. Timing of sexual intercourse in relation to ovulation. Effects on the probability of conception, survival of the pregnancy, and sex of the baby. N Engl J Med 1995;333(23):1517–1521
9. Pallone SR, Bergus GR. Fertility awareness-based methods: another option for family planning [published correction appears in J Am Board Fam Med. 2009;22(5):596]. J Am Board Fam Med 2009;22(2):147–157
10. Georgetown University Institute for Reproductive Health. About SDM. http://www.irh. org/?q=content/standard-days-method-sdm. Accessed September 12, 2011
11. BOMA-USA. http://www.boma-usa.org. Accessed September 12, 2011
12. Ovulation Method Research and Reference Centre of Australia. Billings ovulation method. http://www.woomb.org/bom/index.html. Accessed September 12, 2011
13. Pope Paul VI Institute for the Study of Human Reproduction. Creighton Model FertilityCare system. http://www.creightonmodel.com. Accessed September 12, 2011
14. Georgetown University Institute for Reproductive Health. About TwoDay Method. http:// www.irh.org/?q=content/twoday-method. Accessed September 12, 2011
15. The Couple to Couple League. Sympto-thermal method of NFP. http://ccli.org/nfp/stmmethod/index.php. Accessed September 12, 2011
16. Frank-Herrmann P, Heil J, Gnoth C, et al. The effectiveness of a fertility awareness based method to avoid pregnancy in relation to a couple’s sexual behaviour during the fertile time: a prospective longitudinal study. Hum Reprod 2007;22(5):1310–1319
17. Marquette University. Natural family planning. http://nfp.marquette.edu. Accessed September 12, 2011
18. Lamprecht V, Trussell J. Natural family planning effectiveness: evaluating published reports. Adv Contracept 1997;13(2-3):155–165
19. Trussell J. Contraceptive failure in the United States. Contraception 2011;83(5):397–404
20. Fehring RJ, Schneider M, Barron ML. Efficacy of the Marquette Method of natural family planning. MCN Am J Matern Child Nurs 2008;33(6):348–354
21. Fehring RJ, Schneider M, Raviele K, Barron ML. Efficacy of cervical mucus observations plus electronic hormonal fertility monitoring as a method of natural family planning. J Obstet Gynecol Neonatal Nurs 2007;36(2):152–160
22. European multicenter study of natural family planning (1989–1995): efficacy and drop-out. The European Natural Family Planning Study Groups. Adv Contracept 1999;15(1):69–83
23. Hilgers TW, Stanford JB. Creighton Model NaProEducation Technology for avoiding pregnancy. Use effectiveness. J Reprod Med 1998;43(6):495–502
24. Rice FJ, Lanctőt CA, Garcia-Devesa C. Effectiveness of the sympto-thermal method of natural family planning: an international study. Int J Fertil 1981;26(3):222–230
25. Arévalo M, Jennings V, Sinai I. Efficacy of a new method of family planning: the Standard Days Method. Contraception 2002;65(5):333–338
26. Gribble JN, Lundgren RI, Velasquez C, Anastasi EE. Being strategic about contraceptive introduction: the experience of the Standard Days Method. Contraception 2008;77(3):147–154
27. U.S. Agency for International Development, Georgetown University Institute for Reproductive Health. Long-term use of standard days method: experience of operations research study participants. http://pdf.usaid.gov/pdf_docs/PNADL887. pdf. Accessed April 26, 2012
28. Trussell J, Grummer-Strawn L. Further analysis of contraceptive failure of the ovulation method. Am J Obstet Gynecol 1991;165(6 pt 2):2054–2059
29. Thapa S, Wonga MV, Lampe PG, Pietojo H, Soejoenoes A. Efficacy of three variations of periodic abstinence for family planning in Indonesia. Stud Fam Plann 1990;21(6):327–334
30. Arévalo M, Jennings V, Nikula M, Sinai I. Efficacy of the new TwoDay Method of family planning. Fertil Steril 2004;82(4):885–892
31. Grimes DA, Gallo MF, Grigorieva V, Nanda K, Schulz KF. Fertility awareness-based methods for contraception. Cochrane Database Syst Rev 2004;(4):CD004860
32. Germano E, Jennings V. New approaches to fertility awareness-based methods: incorporating the Standard Days and TwoDay Methods into practice. J Midwifery Womens Health 2006;51(6):471–477


Kommentár

Dr. Sziller IstvánA természetes családtervezés

Dr. Sziller István
Szent Imre Kórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Budapest

A természetes módszerek alkalmazásával megvalósuló családtervezés nemes gondolat, és elméletileg szinte mellékhatásoktól mentes módszere lehet mind az áhított fogamzás elősegítésének, mind a fogamzásgátlásnak. Eredményes alkalmazásának előfeltétele egyrészt, hogy a módszer felhasználója ismerje és értse a női ivari szervek működésének élettanát, ciklikus jellegét, valamint az egyes finom biológiai jelek mögött meghúzódó élettani folyamatokat. Másrészt fontos előfeltétel az is, hogy a működést ciklikusan kísérő biológiai jelek könnyen és biztonságosan azonosíthatók és adott esetben mérhetők legyenek a laikusok számára is. A két előfeltétel együtt azonban ritkán valósul meg egy időben. Széles tömegekre nem igaz a biológiai működés kellő ismerete, továbbá az urbanizált, túlhajszolt életmód mellett a női nemi szervek pontos működése sem valósul meg minden esetben. Mindezek tudatában nem meglepő, hogy a természetes családtervezés napjainkban csak korlátozottan alkalmazható és alkalmazott eljárás.
Bár a módszer hazai elterjedéséről pontos adataink nincsenek, a gyógyszeres vagy eszközös fogamzásgátlás lényegesen gyakrabban alkalmazott eljárás, mint a természetes fogamzásgátlás. A módszer elterjedését az Egyesült Államokban jól jellemzi a 2006. és 2008. között végzett nagy nemzeti tanulmány, amely szerint az összes válaszadónak csak mintegy 1%-a alkalmazott a felmérés készítésének időpontjában természetes családtervezési módszert. Úgy tűnik, hogy a lehetőségek közül az ún. számolásos módszer a legközkedveltebb, mert a résztvevők csaknem egyötöde életében valamikor alkalmazta már ezt az eljárást. Bár a számolásos eljárás nagyobb elterjedését jól magyarázza az egyszerű alkalmazás, figyelemre méltó, hogy az összes módszer közül ennek a legnagyobb a sikertelenségi rátája (tipikus használat esetén 8–25%, tökéletes alkalmazás esetén 5%). Az összes többi természetes családtervezési eljárás együttes múltbeli alkalmazása 5% körüli volt a nemzeti felmérés eredményei alapján, ami meglehetős bizalomhiányra utal a lehetséges felhasználók részéről.

Az orvosok szerepe
A felhasználók egy részének bizalmatlanságán kívül az orvosi ellátás is felelős a természetes módszerek ritka alkalmazásáért. A jelenleg természetes családtervezési eljárást használó nők kevesebb mint 1%-a alkalmazza ezt az eljárást azért, mert erre a háziorvosa beszélte rá vagy tanította be. Megfordítva, a módszert alkalmazók 99%-a nem a háziorvosától vagy a szülész-nőgyógyásztól kapott információ alapján alkalmazott természetes családtervezést. Ez az adat több mint elgondolkoztató. Egyrészt arra utal, hogy napjainkban a párok képesek és hajlandók jelentős energiát befektetni a saját egészségüket, biztonságos párkapcsolatukat és családtervezésüket alapvetően befolyásoló körülmények tisztázásába. Másrészt felveti az orvosi ellátás felelősségét is: elég energiát fektet-e a gondjaira bízott betegek széles körű orvosi tájékoztatásába? A hazai orvosi rendelések forgalmi adataiból kiindulva persze aligha van idő arra, hogy egy akár átlagos egészségügyi ismeretekkel rendelkező jelentkező részletes felvilágosítása beleférjen a napi rutinmunka kereteibe. A felkészítést és tájékoztatást ezért máshová és más időpontra kell helyezni.
A 2009-ben megjelent amerikai nemzeti felmérésnek a jelen közleményben nem említett igen érdekes és elgondolkodtató adata, hogy a megkérdezettek 40–60%-a szívesen kapna részletes felvilágosítást háziorvosától a nem hormonszedésen, nem sebészeti eljáráson és nem barrier módszeren alapuló fogamzásgátló eljárásokról. A természetes fogamzásgátló eljárások iránti nyitottság független volt a megkérdezettek lakóhelyétől, vagyoni helyzetétől és vallási hovatartozásától. Mindez arra utal, hogy a női lakosság jelentős része tart a hagyományos fogamzásgátló módszerek lehetséges mellékhatásaitól és ugyanakkor nyitott az alternatív eljárások felé.
A közleményben a két háziorvos, tehát nem nőgyógyász szerző részletesen sorolja fel és taglalja a napjainkban alkalmazható természetes családtervezési módszereket: a naptármódszert, az ébredési hőmérséklet felhasználását, a méhnyakból távozó nyák minőségi elemzésén alapuló eljárást, a szoptatás alatti amenorreát, valamint a kombinált (a biológiai tüneteken és a testhőmérséklet mérésén alapuló, ún. szimptotermális) elemzést.
Ezek a természetes módszerek a magyar nyelven elérhető könyvekben, közleményekben, a laikus közönség számára készült ismertetőkben és internetes oldalakon is ebben a formában és ilyen elnevezéssel találhatók meg. Az egyes eljárások részletes leírása, a legfontosabb gyakorlati tanácsok, az eljárások buktatói könnyen elérhetők az érdeklődők számára. Egyes eljárások napjainkra a középiskolai biológiaórákon tananyaggá is váltak, ami segíti a szexuális életet kezdő fiatalok alapvető gyakorlati ismereteinek megalapozását.

Természetes fogamzásgátlás
A természetes családtervezési eljárások hatékonyságát a nemzetközi irodalomból jól ismert két minősítéssel: az optimális alkalmazás esetén várható elméleti, valamint a mindennapi alkalmazás során tapasztalt gyakorlati hatékonysággal jellemzik részletesen a szerzők. A 2. táblázatból jól látható, hogy a közleményben ismertetett természetes eljárások nem számítanak különösen hatékony fogamzásgátlási eljárásnak. Bármely fogamzásgátlási módszer eredménytelenségét a nem kívánt terhesség bekövetkezése jelenti.
A magam részéről a természetes fogamzásgátló eljárások közül a „kétnapos módszer” alkalmazását tartom a legegyszerűbb módszernek, elsősorban azoknak az egészségtudatos és rendszeres önmegfigyelésre képes és hajlandó pároknak, akik elutasítják a hormonális fogamzásgátlással potenciálisan együtt járó mellékhatásokat vagy gyógyszerkölcsönhatásokat. A maguknak naponta feltett két egyszerű kérdéssel – Tapasztalok ma fokozott hüvelyi folyást? és Tegnap tapasztaltam fokozott hüvelyi folyást? – kb. 4%-os bizonytalansággal képesek elkerülni a párok a nem kívánt terhességet. Ennek az eljárásnak a hatékonysága csaknem eléri a rendszeres óvszerhasználatét, miközben annak lelki vagy mechanikai hátrányait kiküszöböli. A „kétnapos” módszer alkalmazását nehezíti, hogy a nők egy részének fokozott hüvelyváladékozása nehezen felismerhető és pontatlan. A korábban igazolt vagy gyanított hüvelyfertőzés miatt kezelt nők kevésbé lesznek alkalmasak a váladék mennyiségének objektív megítélésére, hiszen korábbi kedvezőtlen tapasztalataik miatt túlérzékenyek és gyanakvók lehetnek bármilyen mennyiségű hüvelyi váladékozással kapcsolatban.
A mindennapi szülészorvosi gyakorlatban rendszeresen visszatérő kérdés a szoptatás alatti fogamzásgátlás. A két hormont tartalmazó készítmények nem jönnek szóba, mert csökkentik a tejtermelést, ezzel durván beavatkoznak az élettani folyamatokba. Intrauterin fogamzásgátló eszköz (spirál) felhelyezésével kapcsolatban óvatosságra int az a körülmény, hogy az ösztrogénhiány miatt csökkent lokális védekezőképesség következtében emelkedhet a kismedencei gyulladás kialakulásának kockázata. Az egyetlen hormont (gesztagént) tartalmazó készítmények szedése mellett nagy lehet a vérzési rendellenességek aránya, míg az óvszer rendszeres használatát nehezítheti az ösztrogénhiány miatt vékonyabb, sérülékenyebb hüvelyhám. A közleményben ismertetett adatok szerint azoknak a szoptató nőknek, akik újszülöttjüket kizárólag anyatejjel táplálják és menstruációs vérzésük még nem jelentkezett, az első 6 hónapban (a gyakorlatban a szülés után 6 héttel kezdődő és a szülést követő 6 hónapig terjedő 4,5 hónapos időszakban) több mint 90%-os biztonságot jelent a laktációs amenorrea. A 6 hónapnál hosszabb ideig feltételezett biztonság ugyanakkor veszélyes lehet, hiszen az utóbbi időben megjelent közlemények tanúsága szerint a két terhesség közötti optimális várakozási idő (inter-pregnancy interval) legalább egy év a szoptatás befejezése és az újabb terhesség vállalása között. Ennél rövidebb idő esetén az átlagosnál nagyobb a koraszülés, a méhen belüli sorvadás, a terhességi magas vérnyomás és preeklampszia, valamint a terhességi cukorbetegség aránya.

Pozitív családtervezés
A közlemény alig foglalkozik a természetes családtervezési eljárások másik alkalmazási területével, a pozitív családtervezéssel. Megítélésem szerint ez az a terület, ahol „veszélytelenül”, mégis igen hasznosan alkalmazható bármelyik eljárás, illetve ezek tetszés szerinti kombinációja. A természetes eljárások ilyen irányú hatékonyságát nem említik a szerzők, talán azért, mert ennek objektív mérése számos nehézséget vet fel. Természetes családtervezési eljárással (más néven irányított együttléttel) ugyanakkor javítható a fogamzás esélye. Ilyen esetben is a kombinált eljárás tűnik a legcélravezetőbbnek. A közleményben felsoroltakon kívül alkalmazható a vizelet-LH-teszt is, amivel az ovuláció bekövetkezése és időpontja igazolható.
Tudatosan gyermeket vállaló, egyébként egészséges, rendszeres szexuális kapcsolatot folytató, fogamzóképes életkorú párok egy év alatt 85%-os eséllyel számíthatnak fogamzásra. Meddőséget (nehezített teherbe jutást) akkor állapítunk meg, ha egyévi kapcsolat után sem fogan meg a kívánt terhesség. A hosszú ideig érvényes definíció az utóbbi időben valamelyest változott. A 35 évesnél idősebb nők esetében nem érdemes hosszú ideig várni a teherbejutásra, a nehezített teherbejutás gyanúja féléves próbálkozás után is felállítható. Hasznosnak tűnik, ha a 35 évesnél idősebb nők pozitív családtervezési szándék esetén a féléves időszakban is valamelyik természetes családtervezési eljárással teszik még hatékonyabbá proaktív magatartásukat.
Végül érdemes szót ejteni a természetes családtervezési eljárások alkalmazásának vallásos megítéléséről. A Katolikus Lexikon adatai szerint a természetes családtervezés a termékeny házastársi kapcsolat megvalósításának egyik eszköze. A közleményben felsorolt valamennyi eljárás a születésszabályozás erkölcsileg elfogadható módjának számít. A természetes családtervezés teljes összhangban van a termékenység teremtett rendjével, mert nem avatkozik be a természetes folyamatokba, hanem maximálisan alkalmazkodik hozzájuk.

Levelezési cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Irodalom:
1. Pallone SR, Bergus GR. Fertility awareness-based methods: another option for family planning. J Am Board Fam Med 2009;22:147–157

Brian A. Smoley, CDR. MC, USN
a szerző cikkei

Christa M. Robinson, LCDR, MC, USN
a szerző cikkei

Dr. Sziller István, kommentár
a szerző cikkei

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.