Rézanyagcsere és Alzheimer-kór

A ACS Chemical Neuroscience folyóiratban augusztus 15-én jelent meg a Sao Paolo székhelyű FAPESP kutatóinak tanulmánya, amelyben az Alzheimer-kór progressziója során lerakódó amiloid-béta plakkokat lebontó új hatóanyagok kifejlesztéséről számoltak be. A vizsgálatok több szinten zajlottak: számítógépes szimulációk (in silico), sejttenyészeteken végzett kísérletek (in vitro), valamint állatkísérletek (in vivo), és ezek eredményei egyaránt biztatóak voltak. A kutatók jelenleg gyógyszercégekkel keresnek együttműködést annak érdekében, hogy megkezdődhessenek a klinikai vizsgálatok.

Az új vegyületek egyszerűen előállíthatók, és hatásmechanizmusuk lényege, hogy lebontják az Alzheimer-kórban szenvedők agyában felhalmozódó béta-amiloid plakkokat. Ezek a plakkok az idegsejtek közötti térben rakódnak le, gyulladást idéznek elő, és megzavarják az idegsejtek közötti kommunikációt. Az új hatóanyagok hatásmechanizmusának lényege, hogy rézkelátorként működnek: megkötik a plakkokban jelenlévő felesleges rézionokat, elősegítve ezzel a lerakódások lebomlását, ami a betegség tüneteinek enyhüléséhez vezethet. Patkány modellszervezeteken végzett kísérletekben a hatóanyag csökkentette a memóriazavarokat, a térbeli tájékozódási nehézségeket és a tanulási problémákat, valamint képes volt visszafordítani az amiloid-béta plakkok kialakulásának folyamatát.

A réz szerepe az Alzheimer-kórban az elmúlt évtizedben került a figyelem középpontjába. Nemzetközi összefogással végzett kutatások kimutatták, hogy a rézionok elősegítik a béta-amiloid plakkok összetapadását, és egyes genetikai mutációk vagy a réz sejten belüli szállításában részt vevő enzimek működési zavarai a réz felhalmozódásához vezethetnek az agyban. Ez a folyamat kedvez a plakkok képződésének, ezért a rézháztartás szabályozása az Alzheimer-kór kezelésének egyik lehetséges célpontjává vált. Giselle Cerchiaro, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy a rézanyagcsere befolyásolása kulcsfontosságú lehet a betegség terápiájában.

A kutatócsoport ennek alapján olyan molekulákat állított elő, amelyek képesek átlépni a vér-agy gátat, és eltávolítani a rézionokat a béta-amiloid plakkokból. A tíz előállított molekula közül hármat választottak ki patkányokon történő tesztelésre, amelyekben mesterségesen idézték elő az Alzheimer-kórt. Egy molekula különösen hatékonynak és biztonságosnak bizonyult: az állatkísérletekben a vegyület csökkentette a neuroinflammációt és az oxidatív stresszt, valamint helyreállította a réz egyensúlyát a hippocampusban, az emlékezetért felelős agyterületen, valamint a kezelt állatok térbeli tájékozódása is javult. A vizsgálatok során a vegyület nem bizonyult toxikusnak sem a hippocampalis sejttenyészetekben, sem az állatokban, amelyek életfunkcióit folyamatosan ellenőrizték. Számítógépes szimulációk megerősítették, hogy a molekula képes átlépni a vér-agy gátat, és közvetlenül a károsodott területeken kifejteni hatását.

Cerchiaro kiemelte, hogy az általuk kifejlesztett molekula rendkívül egyszerű, biztonságos és hatékony, ráadásul jóval olcsóbb, mint a jelenleg elérhető gyógyszerek. Még ha csak a betegek egy részénél bizonyulna hatásosnak, tekintettel az Alzheimer-kór kialakulásának multifaktoriális jellegére, akkor is jelentős előrelépést jelentene a jelenlegi terápiás lehetőségekhez képest.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Chemical compound holds potential against Alzheimer's disease

Novel Copper Chelators Enhance Spatial Memory and Biochemical Outcomes in Alzheimer’s Disease Model

Irodalmi hivatkozás:

Mariana L. M. Camargo et al, Novel Copper Chelators Enhance Spatial Memory and Biochemical Outcomes in Alzheimer's Disease Model, ACS Chemical Neuroscience (2025). DOI: 10.1021/acschemneuro.5c002916