Mikroműanyagok és atherosclerosis
A mikroműanyagok növelik a stroke és a szívinfarktus kockázatát, de ami igazán érdekes, hogy a rizikónövekedés mértékében óriási eltérés van férfiak és nők között.
A Environment International folyóiratban november 17-én jelent meg a University of California - Riverside kutatóinak tanulmánya, amelyben állatkísérletek során kimutatták, hogy a mikroműanyagok felgyorsítják az atherosclerosis folyamatát, ami az artériák elzáródásához vezet, és jelentősen növeli a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát. A vizsgálat érdekessége, hogy ezt a káros hatást kizárólag hím egerekben figyelték meg.
A kutatás vezetője, Changcheng Zhou professzor hangsúlyozta, hogy a szív-érrendszeri betegségek vizsgálatában gyakran tapasztalhatók nemi különbségek, és bár a pontos mechanizmus még nem ismert, a nemhez kötött kromoszómák és a hormonok (különösen az ösztrogén védőhatása) is szerepet játszhatnak ebben. A mikroműanyagok mára szinte mindenhol jelen vannak: az élelmiszerekben, a vízben, a levegőben, sőt az emberi szervezetben is kimutathatók. Újabb vizsgálatok már az atherosclerotikus plakkokban is azonosították őket, és nagyobb mennyiségű előfordulásuk összefüggést mutatott a szív-érrendszeri betegségek fokozott kockázatával.
Zhou szerint a mikroműanyagok teljes elkerülése szinte lehetetlen, ezért a legjobb stratégia az expozíció csökkentése: kevesebb műanyag használata az élelmiszer- és víztárolásban, az egyszer használatos műanyagok kerülése, valamint a magas feldolgozottsági szintű ételek fogyasztásának mérséklése. Mivel jelenleg nincs hatékony módszer a szervezetből való eltávolításukra, a kockázat mérséklésének legjobb módja az általános szív-érrendszeri egészség megőrzése kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres testmozgással és a rizikófaktorok kontrollálásával.
A most közölt vizsgálatban olyan LDLR-hiányos (low density lipoprotein receptor) egereket alkalmaztak, amelyek hajlamosak az érelmeszesedésre, és az állatokat alacsony zsírtartalmú, koleszterinszegény étrenden tartották. Kilenc héten át naponta adtak nekik mikroműanyagokat olyan mennyiségben, amely környezetileg relevánsnak tekinthető, és hasonló ahhoz, amit az emberek a szennyezett élelmiszerek és víz révén tapasztalhatnak.
Az eredmények szerint a mikroműanyagok jelentősen súlyosbították az érelmeszesedést, de csak a hím egerekben. Az aortagyökben 63%-kal, a fej- és a nyak vérellátásáért felelős brachiocephalicus artériában pedig 624%-kal nőtt a plakkok mennyisége. A nőstény egerekben viszont ugyanez az expozíció nem okozott számottevő romlást. Fontos megfigyelés volt az is, hogy a mikroműanyagok nem okoztak elhízást vagy koleszterinszint-emelkedést: az állatok soványak maradtak, vérzsír értékeik nem változtak, így az artériák károsodása nem a hagyományos rizikófaktoroknak volt betudható.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a mikroműanyagok megváltoztatják az artériák belső felszínét borító sejtek működését. Egyetlensejt-RNS szekvenálás segítségével a kutatók feltárták, hogy különösen azoknak az endotélsejteknek az aktivitása zavarodott meg, amelyek kulcsszerepet játszanak a gyulladás szabályozásában és a véráramlás fenntartásában. A kutatók a fluoreszcens jelölésű mikroműanyagokat közvetlenül a plakkokban és az endotélrétegben mutatták ki, ami összhangban áll azokkal a humán vizsgálatokkal, amelyek szintén kimutatták jelenlétüket közvetlenül az artériás elváltozásokban.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a mikroműanyagok káros génaktivitást váltanak ki mind egér-, mind emberi endotélsejtekben. Az expozíció a pro-aterogén, azaz a plakk-képződést elősegítő gének aktiválódásához vezetett, ami közös biológiai válaszra utal. Zhou szerint ez az egyik legerősebb bizonyíték eddig arra, hogy a mikroplasztikok nem pusztán összefüggésben állnak a szív- és érrendszeri betegségekkel, hanem közvetlenül hozzájárulhatnak azok kialakulásához. A némileg váratlanul felfedezett jelentős nemi különbség – vagyis a férfiak nagyobb sebezhetősége a nőkhöz képest – egy új lehetőség annak feltárására, hogy milyen tényezők nyújthatnak védelmet a folyamattal szemben.
A kutatócsoport hangsúlyozta, hogy további vizsgálatok szükségesek annak megértéséhez, miért érzékenyebbek a hímek, mert ennek oka szinte teljesen ismeretlen, egyelőre csak elméleteket sikerült kidolgozni. A jövőben szeretnék megvizsgálni, hogyan hatnak az eltérő típusú vagy méretű mikroműanyagok az érrendszer sejtjeire, és feltárni az endotél diszfunkció molekuláris mechanizmusait.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Mouse study finds link between microplastic exposure and atherosclerosis
Irodalmi hivatkozás:
Ting-An Lin et al, Microplastic exposure elicits sex-specific atherosclerosis development in lean low-density lipoprotein receptor-deficient mice, Environment International (2025). DOI: 10.1016/j.envint.2025.109938. www.sciencedirect.com/science/ … ii/S0160412025006890
