Az agyban is képesek akkumulálódni a mikroműanyagok

Augusztus 1-jén jelent meg az International Journal of Molecular Sciences folyóiratban a University of Rhode Island kutatóinak tanulmánya, amelyben a mikroműanyagok emlős szervezetekre gyakorolt neurológiai hatásait és különböző fontos szervekre jellemző akkumulációját vizsgálták. A műanyagok - különösen a mikroműanyagok - bolygónkon a leggyakoribb szennyező anyagok közé tartoznak, szinte mindenhol folyamatosan kerülnek a levegőbe, a vízbe, így az élelmiszerekbe is. Egyre jobban adatolt a mikroműanyagok feldúsulása a környezetben, és egyre több cikk jelenik meg a tengeri élőlényekre gyakorolt negatív hatásukról - mindezidáig azonban kevés tanulmány vizsgálta az emlősökre gyakorolt lehetséges egészségügyi következményeket.

"A jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy ezek a mikroműanyagok környezetünk gyakorlatilag minden elemébe eljutnak, és felhalmozódhatnak az emberi szövetekben; azonban a mikroműanyagok pontos egészségügyi hatásainak leírása, különösen az emlősöknél, még mindig gyerekcipőben jár" - nyilatkozta a cikk vezető szerzője, Dr. Jaime Ross.

A nagyon egyszerű vizsgálatban fiatal és idős egereknek három héten keresztül különböző mennyiségű (de nem extrém nagy koncentrációjú) mikroműanyagokkal szennyezett vizet adtak. Az első megfigyelés az volt, hogy az egerek furcsán kezdtek mozogni, és az embereknél előforduló demenciához hasonló viselkedésformákat mutattak, a normális viselkedési mintázatoktól való eltérés pedig markánsabban jelentkezett az idősebb állatoknál. A boncolást követően megállapították, hogy a mikroműanyagoknak való kitettség az immunmarkerek változását idézte elő a máj- és agyszövetekben is. További szervek, szövetek boncolása során azt is sikerült megállapítani, hogy a mikroműanyagok akkumulációja gyakorlatilag minden fontos szervben és az ürülékben is kimutatható, érintett a béltraktus, a máj, a vese, a szív, a lép és a tüdő is. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a mikroműanyagok az emésztőrendszerből felszívódva a szisztémás keringésbe kerülnek, tehát nem egyáltalán nem ürülnek ki könnyen a szervezetből. A legnagyobb meglepetés azonban az volt, hogy a mikroműanyagok képesek voltak túljutni a vér-agy gáton is, és a mély agyszövetekben is kimutathatók voltak.

A kutatók szerint az agyszövetekbe került mikroműanyagok a gliális fibrilláris savas fehérje (GFAP; glial fibrillary acid protein) szintjének csökkenését okozták, márpedig ez a fehérje számos folyamat fontos szereplője az agyban.

“A GFAP szintjének csökkenése asszociációt mutat néhány neurodegeneratív betegség korai stádiumával, beleértve az Alzheimer-kórt, valamint a depressziót" - jegyezte meg Ross. "Nagyon meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy a mikroműanyagok agyba kerülése megváltoztatja a GFAP-szignalizációt.” Ezt a felfedezést a kutatók további munkák során szeretnék alaposabban is megvizsgálni. “Szeretnénk megérteni, hogy a mikroműanyagok hogyan változtathatják meg az agyi homeosztázis fenntarthatóságát, vagy hogy az expozíció hogyan vezethet neurológiai rendellenességekhez és betegségekhez, például Alzheimer-kórhoz.”

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study finds that microplastics infiltrate all systems of body, cause behavioral changes in mice

Acute Exposure to Microplastics Induced Changes in Behavior and Inflammation in Young and Old Mice

Irodalmi hivatkozás:

Lauren Gaspar et al, Acute Exposure to Microplastics Induced Changes in Behavior and Inflammation in Young and Old Mice, International Journal of Molecular Sciences (2023). DOI: 10.3390/ijms241512308