A mikroműanyagok több szervbe is felszívódnak
A máj, a vese és az agy szöveteiben is találtak mikroműanyagokat, amelyek a bélrendszerből szívódva vándoroltak más szervekbe.
Az Environmental Health Perspectives folyóiratban április 10-én jelent meg a University of New Mexico kutatóinak cikke, amelyben a mikroműanyagok élő szervezeten belüli vándorlását követték nyomon.
“Az elmúlt évtizedekben mikroműanyagokat találtak az óceánban, az állatokban és a növényekben, a csapvízben és a palackozott vízben egyaránt” - nyilatkozta Castillo. “Úgy tűnik, hogy mindenhol ott vannak.”
Szakértői becslések szerint az emberek hetente átlagosan 5 gramm mikroműanyag-részecskét visznek be a szervezetükbe. Ez a mennyiség nagyjából egy hitelkártya súlyának felel meg.
A mostani vizsgálatban a kutatók négy héten keresztül egerek ivóvizébe helyeztek mikroműanyagokat, arányosan körülbelül olyan mennyiségben, mint amennyit az emberek feltételezhetően hetente lenyelnek a mikroműanyagokból. Az eredmények szerint a mikroműanyagok a bélből a máj, a vese és még az agy szöveteibe is bejutottak, ráadásul a tanulmány azt is kimutatta, hogy a mikroműanyagok megváltoztatták az érintett szövetek anyagcsere-útvonalait.
“Bizonyos szövetekben az expozíciót követően kimutatható volt a mikroműanyagok jelenléte” - fejtette ki Castillo. “Ez azt jelenti, hogy átjuthatnak a béltraktus barrierén, és beszivároghatnak más szövetekbe. De engem a műanyagrészecskék emberi szervezetben való felhalmozódása is aggaszt. Gondoljunk csak bele: ezek az egerek négy hétig voltak kitéve a mikroműanyagoknak, de mi történhet az emberi szervezettel, ha születésünktől kezdve egészen öregkorunkig mikroműanyagokat fogyasztunk.”
Castillo szerint a vizsgálatban használt egészséges laboratóriumi egerek szervezete már rövid mikroműanyag-expozíció után is funkcionális változásokat mutatott. Korábban már sikerült megállapítani, hogy a mikroműanyagok hatással vannak a makrofágokra - azokra az immunsejtekre, amelyek a szervezet idegen részecskékkel szembeni védelmét szolgálják. A Cell Biology & Toxicology című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmányában Castillo és kutatócsoportja kimutatták, hogy amikor a makrofágok mikroműanyagokkal találkoztak és azokat bekebelezték, megváltozott a működésük, és gyulladásos szignálmolekulákat szabadítottak fel.
“Megváltozik a sejtek anyagcseréje, ami gyulladásos válaszokat indukál” - magyarázta Castillo. “Például a gyulladásos bélbetegségek (IBD-k) során, mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség, ezek a makrofágok gyulladásra hajlamosabbá válnak, és nagyobb mennyiségben lesznek jelen a bélben.”
Castillo kutatásának következő fázisa azt fogja vizsgálni, hogy az étrend összetétele hogyan befolyásolja a mikroműanyagok felvételét
“Mindenki máshogy táplálkozik, ezért azt fogjuk tenni, hogy ezeknek a laboratóriumi állatoknak magas koleszterinszintű/magas zsírtartalmú étrendet vagy magas rosttartalmú étrendet adunk, és egyes csoportjaik ki lesznek téve a mikroműanyagoknak, míg mások nem. A cél az, hogy megpróbáljuk megérteni, hogy az étrend befolyásolja-e a mikroműanyagok retencióját.”
Castillo egyik doktorandusza, Aaron Romero szintén azon dolgozik, hogy megértse, miért változik a bélmikrobiom. “Több kutatócsoport kimutatta, hogy a mikroműanyagok megváltoztatják a mikrobiomot, de hogy ez a változás hogyan történik, azzal még nem foglalkoztunk részletesen.”
Castillo reméli, hogy kutatásai segítenek feltárni a mikroműanyagok lehetséges hatásait az emberi egészségre, és hogy segítenek változtatásokat ösztönözni a társadalom műanyagtermelésének és szűrésének, újrafeldolgozásának eszközeiben.
“Újabb és újabb kutatások bizonyítják a bélrendszer egészségének fontosságát. Ha nincs egészséges bélrendszerünk, az hatással van az agyra, a májra és sok más szövetre. Tehát a mikroműanyagok krónikus expozíciója ma még feltáratlan szisztémás hatásokat válthat ki.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Microplastics make their way from the gut to other organs, researchers find
Irodalmi hivatkozás:
Marcus M. Garcia et al, In Vivo Tissue Distribution of Polystyrene or Mixed Polymer Microspheres and Metabolomic Analysis after Oral Exposure in Mice, Environmental Health Perspectives (2024). DOI: 10.1289/EHP13435