Káros-e az egészségre a palackozott víz?

Bár a táplálékkal és vízzel a szervezetbe kerülő (a milliméternél milliárdszor kisebb méretű) műanyagrészecskék egészségügyi hatásai továbbra is tisztázatlanok, a tanulmány arra utal, hogy az eddig ismertnél jóval nagyobb problémáról van szó. Különösen aggasztó, hogy nem csak a palackozott vízben, hanem egy másik kutatásban szinte minden vizsgált élelmiszerben találtak - a vártnál jóval nagyobb mértékű- mikroműanyag-szintet.

Ez a Consumer Reports laboratóriumának új kutatása https://www.consumerreports.org/health/food-contaminants/the-plastic-chemicals-hiding-in-your-food-a7358224781/ 85 vizsgált élelmiszerből 84-ben talált - öt millimétertől egy mikrométeres méretig - mikroműanyagokat, ami azt jelzi, hogy a műanyagok a korábban feltételezettnél sokkal nagyobb mértékben szivárogtak be az emberi táplálékláncba.

A Columbia Egyetem kutatóinak egy másik, nemrégiben készült és a PNAS című szakfolyóiratban https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.2300582121 közzétett tanulmányában a palackozott vízben a korábban leírtakhoz képest 10-100-szor több műanyag nanorészecskét mutattak ki, mint amennyit korábban dokumentáltak. Három népszerű – de a cikkben meg nem nevezett- palackozott vízben 110 000 és 370 000 közötti nanorészecskét találtak, amelyek többsége műanyagrészecske volt.

Egy új nanométernyi műanyagrészecske kimutatási módszer, a hiperspektrális stimulált Raman-szórás (SRS) mikroszkópia segítségével akár 100 nanométeres részecskéket is megfigyelhettek a vizsgált vízben. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem lehetséges olyan vizsgálómódszer kidolgozása, amely teljes mértékben alkalmas lenne a környezetben található mikro- és nanorészecskék sokféleségének kimutatására. Ezzel a módszerrel a kutatók csak 7 fő műanyagtípus nanorészecskéinek jelenlétét vizsgálták. A palackozott víz esetében ezek a részecskék a szűrési folyamatban használt szűrőkből is származhatnak.

E műanyag egészségügyi hatásai összetettek és tisztázatlanok. E műanyagrészecskék fizikai károsodást okozhatnak azáltal, hogy aztáplálékkal és folyadékkal elfogyasztott vagy a levegővel belélegzett részecskék károsítják például a bélrendszert vagy a tüdőt. A mikro- és nanoméretű műanyag részecskék kémiai veszélyt is jelenthetnek, mivel a gyártásuk során hozzáadott - szilárdságot, rugalmasságot, merevséget, külső tényezőkhöz való alkalmazkodóképességet stb. biztosító – adalékanyagok, elsősorban a ftalátok és a biszfenol A (BPA) megváltoztathatják az endokrin rendszer funkcióit (endokrin diszruptorok), károsíthatják a fejlődést, a reproduktív -, neurológiai- https://www.medicalnewstoday.com/articles/parkinsons-dementia-how-nanoplatics-affect-protein-in-brain  és immunműködést- mondta Dr. Sara Benedé, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács Élelmiszertudományi Kutatóintézetének munkatársa, aki nem vett részt az idézett vizsgálatokban.

A mikro- és nanorészecskék képesek továbbá folyadékkal érintkezve képesek mindenféle vegyületet megkötni, így sokféle anyag, így környezetszennyező anyagok, toxinok, antibiotikumok vagy mikroorganizmusok hordozójaként működnek. A sejtekbe kerülve ezek az anyagok felszabadulnak a nanorészecskékről, ami további egészségügyi problémákhoz vezethet. Maga a műanyag is sokféle hatású lehet, a műanyag mikrorészecskék nem homogének. „attól függően, hogy milyen műanyagból származnak, milyen méretűek és milyen alakúak is, különböző hatással lesznek a szervezetünkre, és a veszélyes hatások nagyon változatosak lehetnek"- folytattat Benedé. "A műanyag részecskék fizikai stresszt és károsodást, apoptózist, nekrózist, gyulladást, oxidatív stresszt és immunválaszt idézhetnek elő, ami hozzájárulhat többek között olyan betegségek kialakulásához, mint a rák, az anyagcserezavarok és az idegrendszeri fejlődési rendellenességek." A műanyagok biológiai lebomlása igen hosszú folyamat, így a szervezetbe kerülve potenciálisan hosszú távú egészségügyi kockázatot jelentenek. A Consumer Reports tanulmánya a mikroműanyagok mellett szinte minden általuk vizsgált élelmiszerben talált ftalátokat, bár a tesztelt élelmiszerek egyike sem tartalmazott olyan mennyiségű ftalátot, amely meghaladta volna a jelenlegi biztonsági előírásokat, azt is hozzáteszik azonban, hogy ezek a biztonsági előírások nem feltétlenül tükrözik a legújabb orvosi ismereteket.

Egyelőre annyi bizonyos, hogy a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek és italok nagyobb valószínűséggel tartalmaznak műanyag részecskéket, így legjobb, ha ezeket lehetőség szerint kerüljük.  A mikroműanyagok fogyasztásából eredő kockázatokat úgy is csökkenthetjük, ha az eldobható műanyag palackokról fémre vagy üvegre váltunk. Ezzel nem csak a műanyagoknak való kitettség kockázatát csökkentjük, hanem a felhasznált palackok számát, és ezzel a hulladék mennyiségét is csökkentjük. A filteres teák helyett válasszuk inkább a laza levelű teát válasszuk, használjunk iolyan csapvizet, amelynek szűrője képes eltávolítani a részecskéket, és használjunk üvegedényt a mikrohullámú készülékekben.

Forrás: Medical News Today