Mikroműanyagok a termelt zöldségekben

A Scientific Reports folyóirat augusztus 31-én közölte a University of Lisbon kutatóinak tanulmányát, akik a Lisszabon környékén termesztett saláták mikroműanyag-szennyezettségét hasonlították össze a várostól messze, vidéken termesztett saláta szennyezettségével, valamint a szupermarketekben kapható saláták átlagos szennyezettségével. A városok környékén vagy belterületén található zöldségeskertek elvileg fenntartható növénytermesztési megoldást jelenthetnek a városi lakosok számára, de gyakran szennyezett környezetben folyik a termesztés, főleg a közlekedés, illetve egyéb szennyezési gócok miatt. A mikroműanyagok (MP; microplastics), azaz az 5 mm-nél kisebb méretű műanyagdarabkák jelentős egészségügyi problémát jelentenek, például azért, mert képesek felhalmozódni a szervezetben.

A mostani vizsgálatban a kutatók a városi környezetben termesztett zöldségek MP-szintjét mérték meg, illetve a salátaminták elemi összetételét is elemezték, hogy azonosíthassák a mintákat fertőző mikroműanyagok lehetséges forrásait, majd korrelációs együtthatókat számoltak a mikroműanyagok és az egyes kémiai elemek között. A salátamintákat lisszaboni városi kertekből, valamint Portugália egyik belső, vidéki régiójából szerezték be. A kutatók 42 salátamintát értékeltek ki két helyen, egymástól függetlenül (14 különböző minta duplikált mintákkal).

Az eredmények szerint 42-ből mindössze 6 minta nem tartalmazott mikroműanyagokat, és a szennyezett minták átlagos MP-tartalma 6,3 és 29,4 MP/g között mozgott. A nagy forgalmú területeken, városi kertekben ültetett saláták magasabb MP-szintet tartalmaztak. A kutatók gyenge pozitív kapcsolatot találtak a mikroműanyag-tartalom és a kén- és rézkoncentráció között, ami azt jelzi, hogy a forgalomnak szerepe lehet az MP-szintekben, mivel ezeket az elemeket a forgalomból származó anyagoknak tekintik. A vidéken termesztett minták MP-tartalma hasonló volt, mint a kereskedelmi láncokban kapható salátáké (10,9 MP/g), viszont a városi kertekből származó mintákban 13-29 MP darab/gramm közötti értékeket mutattak ki, és az egyes mintavételi helyek, kertek közötti eltérések valószínűleg a nagy forgalmú utak közelségének, illetve a kertek körbezárt elhelyezkedésének tulajdoníthatók. (Például az egyik kert közvetlenül egy út mellett volt, de a több oldalról nyitott légtérnek köszönhetően az innen vett salátaminták mutatták a legkisebb MP-tartalmat. A vizsgált zöldséges parcellák egyikén sem használtak talajtakaró mulcsozást, ami arra utal, hogy a talajok esetleges MP-szennyezése nem a mulcsozásból, hanem más forrásból származhat.

Mivel vidékről származó mintákban is találtak mikroműanyagokat, a közlekedés szennyező szerepe itt is fontos lehet, de az MP-szennyezés egyéb helyi forrásai, mint például a növényi hulladék és a szilárd háztartási szemét égetése szintén hozzájárulhat a minták szennyezettségéhez.

Összességében a vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a városi környezetben található kertekben termesztett saláták mikroműanyag-szennyezettsége jelentős: az éves MP-bevitel akár 70%-kal is magasabb lehet, mint a vidékről származó, szupermarketekben vásárolt saláták esetében.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Study explores microplastic content in urban grown lettuces

Microplastic contamination of lettuces grown in urban vegetable gardens in Lisbon (Portugal)

Irodalmi hivatkozás:

Canha N, Jafarova M, Grifoni L, et al. (2023). Microplastic contamination of lettuces grown in urban vegetable gardens in Lisbon (Portugal). Sci Rep, 13, 14278. doi:10.1038/s41598-023-40840-z.