Az anyai elhízás az utódok korábbi halálához vezethet

Az ilyen utódoknál a bármilyen okból bekövetkező halál kockázata 33%-kal nagyobb volt, mint a normális súlyú anyák gyermekeinél, ha az adatokat korrigálták a szociális-gazdasági, a demográfiai és a gesztációs tényezőkre nézve – erről számolt be dr. Rebbeca M. Reynolds, PhD, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa és kollégái.

Emellett, ha elhízott volt az anya, az utód 29%-kal nagyobb valószínűséggel került kórházba kardiovaszkuláris ok miatt – közölték a kutatók a British Medical Journal online kiadásában.

„Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy sürgős szükség van olyan stratégiák kidolgozására, amelyek megakadályozzák a gyermekszülő korban levő nők elhízását, valamint arra, hogy az elhízott nők gyermekeinek kardiovaszkuláris kockázatát fel kell mérni” – írták a kutatók.

Mint megjegyezték, az anyai elhízás gyakorisága egyre nő. 1950-ben Skóciában még csak a szülő nők 4%-a volt elhízott, míg ma az USA-ban a becslések szerint a gyermekszülő korban levő nőknek már kb. az egyharmada el van hízva.

Számos egyéb ok is indokolja, hogy foglalkozzanak az ilyen korú és a terhes nők kövérségével – írta szerkesztőségi közleményében Pam Factor-Litvak, PhD, a New York-i Columbia Egyetem közegészségügyi tanszékének munkatársa. Megemlítette az elhízott nőkben a halál, a preeklampszia és a gesztációs diabétesz nagyobb kockázatát, és a magzatokban a magzati distresszt és azt, hogy nagyobb valószínűséggel lesznek túl nagyok gesztációs korukhoz képest. Emellett a gyermekeknél később nagyobb az elhízás, az anyagcserezavarok, a magas vérnyomás, az asztma és a viselkedészavarok kockázata is.

Az utóbbi években az irányelvek szigorúbban határozták meg a terhesség alatti súlynövekedés mértékét, de „az anyai kövérséggel és az utódokkal kapcsolatos vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy már a terhesség előtti testsúllyal is törődni kell” – írta dr. Factor-Litvak.

A kutatók az aberdeeni anyai és újszülött adatbank alapján 37 709 olyan újszülött adatait elemezték, akik 1950 és 1976 között születtek egyetlen gyermekként, és későbbi adataikhoz a skót halálozási és egészségügyi regiszterek felhasználásával jutottak hozzá. Az újszülöttek sorsát 2012 elejéig követték, amikor a kohorsz tagjai 34–61 évesek voltak.

E csoportban a halálozás fő oka kardiovaszkuláris betegség volt; ez volt felelős a férfiak mortalitása 24%-áért és a nők mortalitása 13%-áért.

A halál valószínűsége azokban volt a legkisebb, akik anyjának testtömegindexe 24–28 kg/m² volt a terhesség előtt.

A bármilyen okú halálozás esélyhányadosai – korrigálva az élettárs társadalmi osztályával, a gesztációs életkorral, a nemmel, a születési súllyal és az anya életkorával a szülés idején – a következők voltak:

• 1,11 túlsúlyos anya esetén (95% CI 1,03–1,19)
• 1,35 elhízott anya esetén (95% CI 1,17–1,55).

A kórházba utalást igénylő kardiovaszkuláris események – amelyek az utódok 8%-ában fordultak elő – szintén gyakoribbak voltak, mint a normál súlyú anyák utódaiban. A korrigált esélyhányadosok:

• 1,15 túlsúlyos anya esetén (95% CI 1,04–1,26)
• 1,29 elhízott anya esetén (95% CI 1,06–1,57).

Hasonló mintázatot követett az angina, a stroke, a perifériás artériás betegség és az „egyéb” cerebrovaszkuláris és kardiovaszkuláris betegségek kockázata, bár nem mindegyik volt szignifikáns, „talán a kis statisztikai erő miatt”.

A kutatócsoport felhívta a figyelmet arra, hogy elemzésük nem tudta elkülöníteni az anyai kövérség közvetlen hatását az anya és a gyermek közös életstílusától, a genetikai tényezőktől és a korai környezet hatásától. A vizsgálat további korlátja volt, hogy nem tudták figyelembe venni az utódok és az apa testsúlyát, valamint hogy csak viszonylag fiatal korig követték az utódokat, ami csökkenthette a halálozásra és a morbiditásra vonatkozó hatásokat.

Forrás: Medpage Today