hirdetés

Demencia és Alzheimer-betegség kockázatát jelző fehérjék

A demencia és az Alzheimer-kór első tüneteinek jelentkezését akár évekkel is megelőzheti bizonyos fehérjék vérszintjének növekedése.

hirdetés

A Johns Hopkins egyetem kutatói új vizsgálat során megállapították, hogy a demencia és az Alzheimer-kór első tüneteinek jelentkezését akár évekkel is megelőzheti bizonyos fehérjék vérszintjének megemelkedése. E fehérjék többségét korábban nem hozták összefüggésbe a demenciával, de a friss adatok fényében új terápiás célpontként szolgálhatnak.

A fenti következtetések több mint 1000 középkorú és idősebb személy vérmintáinak elemzésén alapulnak, melyeket korábban gyűjtöttek egy most zajló kutatás részeként. A szerzők 38 olyan fehérjét azonosítottak, melyeknek kóros szintje azt jelzi, hogy öt éven belül az átlagosnál nagyobb az esély Alzheimer-betegség kialakulására. A 38 fehérje közül 16 fehérje már akár két évtizeddel korábban előre jelezheti Alzheimer-betegség bekövetkeztét.

Felmerülhet, hogy a most azonosított kockázati markerek jelentős része talán egy olyan lassú folyamat incidentális „mellékterméke” lehet, mely végül Alzheimer-betegségbe torkollik, ám az elemzések során sikerült azonosítani egy olyan proteint, a SVEP1-et, melynek emelkedett szintje nagy valószínűséggel oki tényezőként járul hozzá a betegség kialakulásához.

A Nature Aging május 14-i számában nyilvánosságra hozott közlemény rangidős szerzője, dr. Josef Coresh epidemiológus professzor kiemeli, hogy mostani kutatásuk a legátfogóbb munka ezen a téren, mely sok új adatot nyújtott az Alzheimer-betegség hátterében meghúzódó többszörös és bonyolult biológiai folyamatokról. „Az általunk azonosított fehérjék némelyike talán csak indikátorként szolgálhat annak jelzésére, hogy a betegség a jövőben megjelenhet, ám több protein együttese már oki szempontból is releváns lehet, ami azért izgalmas kérdés, mert új terápiás célpontok lehetőségét veti fel.”

Az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatások jelentőségét az adja, hogy a betegség nagyon sok embert érint, és a demencia leggyakoribb okaként a kognitív és fizikális funkciók irreverzibilis és fatális hanyatlásához vezet. A szerzők statisztikai adatokat idéznek, mely szerint az Egyesült Államokban több, mint 6 millió lehet a betegség által érintettek száma. De jelenleg az utóbbi évtizedek intenzív kutatásai ellenére sem rendelkezünk olyan terápiás módszerekkel, amelyekkel jelentősen lassítható lenne a betegség progressziója, és még reményeink sincsenek a progresszió feltartóztatására vagy az állapotromlás visszafordítására. A szakemberek között széleskörű egyetértés van abban, hogy az Alzheimer-betegség kezelésére az adná a legnagyobb esélyt, ha a terápiát már jóval a tünetek jelentkezése előtt meg lehetne kezdeni. Ennek ismeretében a kutatók érdeklődése egyre inkább afelé fordul, hogyan lehetne már hosszú idővel, akár a tünetek jelentkezése előtt évekkel vagy évtizedekkel előre jelezni a betegség kialakulását. Erre bizonyos mértékig már ma is mód van az agy képalkotó vizsgálataival, melyek az amiloid-plakkok kimutatásával lehetőséget nyújthatnak némi predikcióra.

Az utóbbi években azonban olyan új módszerek is kifejlesztésre kerültek, melyek segítségével már kis mennyiségű vérből lehetséges bizonyos fehérjék kimutatása. Ha sikerül azonosítani olyan fehérjéket, melyek az Alzheimer-betegség biomarkereiként szolgálhatnak, akkor ez akár egészen korai diagnózisra is módot nyújtana.

Az erre irányuló erőfeszítések egyik példája a most nyilvánosságra hozott kutatás is, melyben Atherosclerosis Risk in Communities (ARIC) vizsgálat keretében 2011 és 2013 között több mint 4800 középkorú és idős-középkorú személytől vettek vérmintákat. A nagy epidemiológiai vizsgálat célja alapvetően a szívbetegségekkel összefüggő kockázati tényezők azonosítása és a kimenetelek elemzése volt. A mintagyűjtés során azonban csaknem 5000 különféle fehérjemintát tároltak el, melyek további analízisekre adnak lehetőséget.

A jelen közlemény szerzői 38 olyan fehérjét azonosítottak, melyek emelkedett szintje szignifikáns korrelációt mutat az Alzheimer-betegség 5 éven belüli megjelenésének fokozott rizikójával. Közülük 16 protein vérbeli koncentrációjának növekedése akár csaknem két évtizeddel is megelőzheti a betegség tüneteinek jelentkezését. Ezen belül is kitüntetett szerepe lehet a SVEP1 fehérjének, mely nem pusztán az Alzheimer-betegség kockázati markere, hanem valószínűleg közrejátszik a betegség kialakulásában, illetve progressziójában is. A SVEP1 normális funkciói egyelőre még nem tisztázottak, bár egy korábban megjelent vizsgálat eredményei szerint összefüggésben állhat az artériafal megvastagodásával, illetve atherosclerosis kialakulásával, mely szívinfarktus vagy stroke kiindulópontja lehet.

A SVEP1-en kívül más fehérjéket is azonosított az új vizsgálat, köztük néhány kulcsfontosságú immunfehérjét, melyek alátámasztják a régóta ismert korrelációt az Alzheimer-betegség és a kórosan fokozott agyi immunaktivitás között.

A szerzők további elemzéseket terveznek a vérbankban eltárolt minták felhasználásával, melyek során azt is igyekeznek tisztázni, hogy a kóros proteinszintek miként függhetnek össze más kórképekkel.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.