Egy gén javíthatja az ínsérülések kezelését
Egy állatkísérlet eredményei szerint az inak fejlődésében szerepet játszó gén nagy jelentőségű az ínszövetek épségének fenntartásában.
A japán szerzők a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című lapban tették közzé tapasztalataikat.
„Eredményeink újabb adalékokkal szolgálhatnak az ínbetegségek patogenezisének megértéséhez és a terápiás döntések meghozatalához” – mondja dr. Hiroshi Asahara, a vizsgálat vezetője (The Scripps Research Institute, La Jolla, Kalifornia)
Az inakat erős kollagén- és elasztinkötegek építik fel, melyek biztosítják az inak teherbíró képességét és rugalmasságát. Felnőttkorban azonban az inak rostjai között már alig vannak sejtek. A sejtszegénység következtében kevesebb „fehérjegyár” áll rendelkezésre a károsodott vagy kóros inak gyógyulásához szükséges fehérjék előállításához.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálat új ismeretekkel egészítette ki azokat a korábbi tapasztalatokat, melyek szerint a Mohawk transzkripciós faktort (MKX) kódoló, az embriófejlődés alatt aktív Mkx jelű gén az, ami arra instruálja a sejteket, hogy ínszövetté alakuljanak.
Patkánykísérletek során Asahara professzor és munkatársai azt vették észre, hogy a Mkx gén felnőttkorban is megőrzi aktivitását, ezzel fenntartva az inak erejét és épségét.
A szerzők azt találták, hogy Mkx gén hiányában felgyorsul a porc- vagy csontsejtek képződése. Ez „osszifikációhoz” egy olyan, funkcióvesztést okozó állapothoz vezet, melyben az ínszövetben csontszigetek alakulnak ki.
A másik izgalmas megfigyelés az volt, hogy a Mkx felnőttkorban lényeges szerepet játszik a mechanikus stressz iránti érzékenységben. Úgy tűnik, hogy az ín megfeszülésére a MKX transzkripciós faktor több tenocyta képződésével reagál.
A szerzők reményei szerint mostani tapasztalataik olyan génterápiák kifejlesztéséhez vezethetnek el, melyek a Mkx célba vételével erősíthetik az inakat.
Ebben a vizsgálatban a kutatók egy új génszerkesztő eszközt, a CRISPR/Cas9-et használták a Mkx manipulálására patkányoknál. Ez már önmagában is jelentős előrelépés, mivel a patkányok embrionális sejtjeit nem könnyű manipulálni az ilyenfajta kutatásokban.
„Amennyiben sikerül megértenünk az inak fejlődésének molekuláris mechanizmusát, akkor az így szerzett ismereteket felhasználhatjuk regeneratív terápiák kifejlesztésére az ínbetegségek és -sérülések kezelésében” – járja eredményeik ismertetését dr. Hiroshi Asahara professzor.
