hirdetés
hirdetés

Figyelmeztető menopauzális tünetek

A menopauza idején jelentkező vazomotoros tünetek a hormonális változáson kívül a fokozott kardiovaszkuláris kockázat jelei is lehetnek.

hirdetés

A menopauzába került nők több mint 70%-ánál jelentkeznek hőhullámok és mindennapos az éjszakai izzadás. Ezek az életminőségét negatívan befolyásoló vazomotoros tünetek általában 7-10 évig tartanak, és az esetek 30%-ában igen súlyosak. Bár e tüneteket a menopauzába való átmenet szokásos velejáróinak tekintjük, Dr. Rebecca Thurston, a pittsburghi egyetem viselkedéslaboratóriumának igazgatója a North American Menopause Society szeptemberi kongresszusán arra hívta fel a figyelmet, hogy e vazomotoros tüneteket mutató menopauzális asszonyok kardiovaszkuláris kockázata nagyobb, ezért esetükben a kardiovaszkuláris kockázati faktorok szigorú monitorozására van szükség.

Az, hogy a vazomotoros tünetek megnövekedett kardiovaszkuláris kockázatot és szubklinikus kardiovaszkuláris betegséget jelezhetnek, valószínűleg a hosszú latenciaidő miatt maradt sokáig feltáratlan. Nehéz ugyanis pontosan vizsgálni a vazomotoros tünetek és az aktuálisan jelentkező klinikai problémák (szívroham, stroke, szívelégtelenség, kardiovaszkuláris halálozás) közötti összefüggéseket, mivel a vazomotoros tünetek a 40-es 50-es éveikben lévő nőkben, míg a kardiovaszkuláris betegségek általában csak a 65 éves kor után jelennek meg.

A hőhullámok és izzadás valamint a kardiovaszkuláris megbetegedések veszélye közötti összefüggést igazoló prospektív Study of Women’s Health Across the Nation (SWAN) vizsgálatba olyan középkorú (42-52 éves) hölgyeket vontak be, akiknek volt uterusuk és legalább egy petefészkük és nem kaptak hormonpótlást. A 3272 asszony 47%-a fehér, 28%-a fekete, 9%-a spanyol ajkú, 9%-a japán és 7%-a kínai volt. A több mint két évtizedig tartó követés során az évenkénti klinikai viziteken regisztrálták az esetleges szívinfarktust, stroke-ot, a perkután koronária intervenciót vagy bypass műtétet, és kikérdezték a részvevőket az évenkénti vizsgálatot megelőző két hét során tapasztalt vazomotoros tüneteik gyakoriságáról is. A végső analízis során az derült ki, hogy a 3272 résztvevő 7,1%-ánál, 231 asszonynál fordult elő kardiovaszkuláris esemény a 22 éves követési idő alatt.

Annak a 365 hölgynek, aki a kiinduláskor gyakori vazomotoros tüneteket észlelt (a vizsgálatot megelőző 2 hetes időszakban legalább 6 hőhullámot, vagy éjszakai leizzadást), a kardiovaszkuláris kockázata kétszeres volt azokhoz az asszonyokhoz képest (n = 1986), akik a kiinduláskor nem panaszoltak vazomotoros tüneteket (a vizsgálóhelyhez, kiindulási életkorhoz és etnikai hovatartozáshoz történt igazítás után HR: 2,16, P<0,001). Ha az igazítás a demográfiai jellemzőkhöz és a kardiovaszkuláris kockázati faktorokhoz (a vizsgálatokon történt megjelenés, képzettség, anyagi helyzet, menopauzális állapot, dohányzás, fizikai aktivitás, BMI, vérnyomás, lipidszintek, inzulin rezisztencia, a vizsgálatba vonás utáni hormonpótló kezelés), akkor a kockázat 51%-kal volt nagyobb a tüneteket mutatók csoportjában.

A vizsgálatba vonást megelőző 2 hétben 1-5 hőhullámot, éjszakai izzadást megtapasztalt nőknél nem növekedett szignifikánsan a kardiovaszkuláris események száma. Azoknál a hölgyeknél, akik az évenkénti vizitek legalább egy negyedében arról számoltak be, hogy a megelőző 2 hétben gyakran tapasztaltak vazomotoros tüneteket, 80%-kal volt magasabb a kardiovaszkuláris kockázat a tünetmentes résztvevőkéhez képest (HR: 1,8, P<0,0001).

Az eredményeken az sem változtatott, ha kizárták az analízisből azokat, akiknél időközben hormonpótló terápiát indítottak és azokat, akiknek mindkét petefészkét eltávolították.

Egyelőre a vizsgálók sem találnak magyarázatot az összefüggésre, és mivel nem tudjuk, hogy az valóban ok-okozati-e, ezért azt sem világos, hogy a vazomotoros tünetek kezelése befolyásolja-e az asszonyok kardiovaszkuláris állapotát. Annyi bizonyos, hogy a menopauza során az ösztrogének csökkenésével jelentősen felgyorsul az asszonyok kardiovaszkuláris állapotának romlása, tehát fokozottan oda kell figyelniük egészségükre, abba kell hagynuki a dohányzást, törekedni ük kell az egészséges testsúlyra, a fokozott fizikai aktivitásra.

Dr. Ian Taras (Woodland Hills, Kalifornia) szerint az eredmények meglepőek, hiszen egyes közlemények szerint a vazomotoros tünetek hormonális kezelése növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. De azzal ő is egyet értett, hogy nem koncentrálunk kellő mértékben az életminőségre, ily módon nem vesszük elég komolyan a vazomotoros tüneteket sem.

Források:

1. Haelle T. Heart health after hot flashes a ’wake-up call’. Medscape Medical News > Conference News > NAMS 2019. September 27, 2019.

2. North American Menopause Society (NAMS) 2019 Annual Meeting: Abtract S-1. Presented September 26, 2019.

 

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.