Halevés a szív védelmében
Az amerikai szívgyógyászok a szív és az agy megfelelő védelme érdekében azt javasolják, hogy hetente kétszer fogyasszunk (lehetőleg tengeri) halételeket.
Az American Heart Association (AHA) legfrissebb, ismételten jóváhagyott javaslatai szerint a heti kétszeri halfogyasztás csökkenti a felnőttek szívelégtelenségének, koronária-betegségeinek, a hirtelen szívmegállásnak és az iszkémiás stroke-nak a kockázatát.
Egészen pontosan az AHA azt javasolja, hogy hetente kétszer fogyasszunk 3,5 uncia (kb. 100 g) nyers halat vagy háromnegyed csésze (kb. 2 dl) halból készült csipszet. Leginkább a lazac, a makréla, a hering, a tavi pisztráng, a szardínia, a tonhal olaja tartalmaz nagy mennyiségben omega-3 zsírsavakat. Hetente egyetlen adag zsíros hal, pl. a lazac elfogyasztása a naponta szükséges 250 mg hosszú láncú n-3-többszörösen telítetlen zsírsavak (PUFA) bevitelének felel meg, míg a sovány halakból (pl. tőkehal) jóval többet kellene elfogyasztani a megfelelő zsírsavbevitel érdekében. Az AHA javaslatai a Circulation 2018. május 17.-i számában olvashatók.
A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) a világ fejlett országaiban a morbiditás és a mortalitás legfőbb okai. Megelőzésük hatalmas népegészségügyi feladat, mely számos aspektusra terjed ki, az egyik lehetséges prevenciós eszköz a haléletek fogyasztása. Évtizedek óta téma a rendszeres halfogyasztás kedvező kardiovaszkuláris hatása, ami elsőként az eszkimó- és a japán populációs vizsgálatok pozitív eredményei bizonyítottak. Ahhoz, hogy a halfogyasztás kedvezően befolyásolja a kardiovaszkuláris betegségek alakulását, naponta legalább 30 gramm tengeri táplálékot kell fogyasztani, vagy a nem tengermelléki országokban legalább egyszer egy héten egy komplett halételt kell enni. Az ennél kisebb mértékű napi halfogyasztás esetén a kedvező hatások nem jelentkeznek, vagy legalábbis mérhetetlenek. Bár számos vizsgálat igazolta a kedvező hatást, nagy számban találunk olyanokat is, amelyek semmi ilyesfélét nem észleltek.
Dr. Eric B. Rimm, az AHA javaslattevő bizottságának vezetője (Harvard T.H.Chan School of Public Health,Boston) kifejtette, hogy a Társaság legutóbbi 2002-es, a halak fogyasztására vonatkozó javaslatai óta számos tudományos munkában bizonyították az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek fogyasztásának előnyös hatásait, amelyek különösen akkor mutatkoznak, ha a tenger gyümölcseit és a tengeri halakat a kevésbé egészséges táplálékok (pl. az arteriákra káros teíitett zsírsavakat tartalmazó húsok) helyett fogyasztjuk rendszeresen”. A javaslatban a kutatók megjegyzik, hogy 2012-ben az amerikai lakosok hetente átlagosan 1,3 adag tengeri ételt fogyasztottak, ami az 1999-ben mért heti 1,1 adagnál csak valamivel több, nem emelkedett eléggé, és most is jóval az ajánlott heti mennyiség alatt marad.
Jelenlegi ismereteink szerint a táplálékkal bevitt hosszúláncú PUFA-k előnyösen hatnak a trigliceridszintre, a szív elektrofiziológiájára, az endotél funkciókra, valószínűleg a vérnyomásra és a gyulladásokra is, de ezek a kedvező hatások leginkább akkor jelennek meg, ha a PUFA bevitel a természetes táplálékokkal és nem táplálékkiegészítők formájában valósul meg. A kutatók kitértek a halakban található higanyra is. A higany valóban jelen van a tengeri táplálékokban, de leginkább a nagyobb testűekben, mint pl. a cápa, a kardhal, a cserepes hal, a királymakréla, az óriásszemű tonhal, a nyársorrú hal (a marlin), a narancshal. A higanyszennyeződés súlyos neurológiai problémákat okozhat újszülötteknél, de felnőtteknél bizonyítottan nem befolyásolja a kardiális kockázatokat, és a halételek fogyasztásának kedvező hatásai egyébként is felülmúlják a higanyszennyezéshez társuló veszélyeket, különösen akkor, ha többféle tengeri ételt fogyasztunk. A tenyésztett halak száma egyre szaporodik, miközben a vadon élőké lassacskán fogy, de legalábbis nem növekszik. A tenyésztés egyre inkább környezetbarát lett, és a tenyésztett halak hosszúláncú PUFA-tartalma megegyezik a vadon élőkével.
Ami az étrendkiegészítők halolaj-változatait illeti, az AHA tudományos tanácsadó testülete NEM ajánlja ezeket a nagyközönség számára a kardiovaszkuláris betegségek megelőzésére, mivel nincsenek tudományos bizonyítékok arra nézve, hogy csökkentenék a kardiovaszkuláris kockázatot. Ugyanakkor a halolajat tartalmazó táplálékkiegészítők csökkentik a friss szívinfarktus utáni szívhalál kockázatát, és csökkentik a szívbetegek hospitalizációjának szükségességét.
A rendszeres halfogyasztás – és az egyéb diétás faktorok – kétségtelenül egy egészségesebb életmód alapját képezik.
Forrás:
2. Circulation
