Okozhatnak-e Parkinson-betegséget a tejben lévő peszticidmaradványok?

Az Egyesült Államokban működő Környezetvédelmi Ügynökség (EPA, Environmental Protection Agency) szerint a heptaklórt az 1960-70-es évektől kezdve használták a termeszek otthoni irtására, illetve a farmerek a termésben, elsősorban a kukoricában elszaporodott kártevő rovarokat irtották vele. Az Egyesült Államokban 1988-ban betiltották a heptaklór kereskedelmi forgalmát, jelenleg csak igen speciális esetekben, erősen kontrollált körülmények között alkalmazható.

Kevés információval rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy a heptaklór-epoxid milyen egészségi hatásokat fejt ki emberre, de az EPA állatkísérletek eredményeit idézi, melyek szerint a tartós expozíció károsíthatja a májat és a veséket, emellett tremort és görcsrohamokat idézhet elő. Patkánymodellben fertilitási zavarokat és fejlődési elmaradást figyeltek meg.

A Parkinson-betegség a mozgást, izomkontrollt és egyensúlyt befolyásoló, lassan progrediáló betegség, melynek során pusztulnak az agy sejtjei, elsősorban a substantia nigra területén, mely a mozgás és a koordináció szabályozásában vesz részt.

Korábbi vizsgálatok már összefüggést jeleztek a tejtermékek fogyasztása és a Parkinson-betegség kialakulása között, ám a mostani vizsgálat specifikusan a tejfogyasztás és a Parkinson-betegségre jellemző agyi elváltozások kialakulása közötti potenciális korrelációkra fókuszált. A japán Shiga Orvostudományi Egyetem dr. R. D. Abbott által vezetett munkacsoportja 449 japán-amerikai férfit követett nyomon a Honolulu-Asia Aging Study elnevezésű vizsgálatból. A résztvevők átlagéletkora 54 évnek adódott, és az utánkövetés több mint 30 éven át tartott, egészen az adott személy elhalálozásáig. Ezt követően boncolásra került sor annak meghatározására, észlelhető-e sejtvesztés a substantia nigra területén. Ez a jelenség a Parkinson-betegség jellegzetessége, mely akár évtizedekkel is megelőzheti az első tünetek jelentkezését. A szerzők emellett 116 agy esetében mérték a heptaklór-epoxid maradványok mennyiségét is.

Az 1980-as évek elején a tejből nagy koncentrációban lehetett kimutatni ezt a vegyületet Hawaii szigetén, ahol azt az ananászültetvényeken használták rovarirtásra. Az Egyesült Államokban akkortájt tiltották be a szer forgalmazását. A heptaklór-epoxid maradványa jelen lehet a forrásvizekben is.

A legtöbb tejet fogyasztó személyek 90 százalékánál volt kimutatható reziduális heptaklór-epoxid, míg a tejet egyáltalán nem fogyasztó személyek csoportjában ennek aránya mindössze 63 százalék. A naponta két csésze tejnél többet fogyasztó, nem dohányzó csoportban 40 százalékkal volt kevesebb az agyi sejtek száma, mint a napi két csészénél kevesebbet fogyasztóknál. Azok alcsoportjában, akik életükben valamikor dohányoztak, nem mutatkozott korreláció a tejfogyasztás és az agyi sejtek számának csökkenése között, ami megerősíti azokat a korábbi megfigyeléseket, melyek szerint a dohányosok körében kisebb a Parkinson-betegség előfordulásának esélye.

A vizsgálat gyengéjeként értékelendő, hogy a tejfogyasztók esetében nem volt bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a fogyasztott tej tartalmazott-e heptaklór-epoxidot. A vizsgálat nem bizonyította, hogy a tejben lévő peszticidmaradvány okozná a Parkinson-betegséget, csupán a kettő közötti összefüggést jelezte.

A szerzők szerint többféle lehetőség is felmerül magyarázatként, többek között a véletlen egybeesés is. Meg kell említeni azt is, hogy a tejfogyasztás mértékét csak egy alkalommal mérték fel a vizsgálat idején, ami nem feltétlenül tükrözi a teljes időszakra vonatkozó tejfogyasztási szokásokat.