Rákgyógyszer hatást gátló baktériumok

A gyógyítás hosszú évek óta a személyre szabott medicina felé halad, hisz ugyanazon betegség az egyes emberekben rendkívül eltérő lefolyású lehet,És hasonlóképp igaz ez a gyógyszerekre is, egy adott terápiás szer az egyik beteget meggyógyítja, míg a másik esetén- aki ugyanazon tünetekkel küszködik- esetleg teljesen hatástalan marad.

A betegségek természetének jobb megértése és a gyógyítására alkalmas kezelések megtalálása érdekében a genetikai vizsgálatok, a biomarkerek keresése és a sejtfelszíni receptorok és a sejtfelszíni struktúrák egyéb jellegzetességeinek kutatása is nagy erőkkel folyik.

A  fentiek alátámasztására csak egy igen fontos és jól ismert példát említünk, az emlőrák sejtek felszínén található HER2/neu fehérjét. Ha ebből sok termelődik, a betegség nagyon agresszív lehet. Szerencsére sikerült egy Herceptin (trasztuzumab)nevű antitestet kifejleszteni, amely specifikusan ehhez a HER2/neu sejtfelszíni fehérjéhez kötődve megakadályozza a daganatsejt növekedését. A HER2 sejtfelszíni fehérjével nem rendelkező (hormon receptor negatív) nőkben ez a gyógyszer hatástalan.

A gyógyszerek hatáskülönbségének, esetleges hatástalanságának további fontos oka az emberi szervezetben/szervezeten élő mikrobiom különbözősége.

Az emberi szervezet sejtjeinek fele baktériumsejt, legnagyobb tömegben az emésztőrendszerben élnek. Az evolúció során otthonra leltek belünkben és nagyon fontos szerepet töltenek be. Figyelik a kórokozókat, segítik az emésztést, vitaminokat és tápanyagokat biztosítanak az ember számára sőt még a szellemi teljesítményünkre, hangulatunkra, érzelmi állapotunkra is kihatnak, s egyre újabb és újabb fontos szerepükre derül fény. Például arra, hogy a gyógyszerek hatását, a terápia sikerességét is befolyásolják.

Ravid Straussman molekuláris biológusa (Weizmann Institute of Science, Israel) hosszú ideje kutatja a terápia rezisztenciát az onkológiában. Harvardi kollegájával Todd Golub-bal egy mostani közleményükben leírták, hogy bizonyos bektériumok képesek megvédeni a daganatsejteket a kemoterapeutikumok támadásától. Régóta feltételezték, hogy a tumor sejtek közelében lévő nem malignus sejtek működése felelős ezért a terápia rezisztenciáért. Kisérleti körülmények között erre bizonyítékot is találtak, bőrfibroblasztokat hasnyálmirigy tumorsejtekkel együtt tenyésztve a sejttenyészethez adott gemcitabin nem volt képes elpusztítani a daganatsejteket. A tudósok azt találták, hogy a tenyészet fibroblasztokat mikoplazma baktérium fertőzés érte. Ezek a baktériumok a citidin dezamináz enzim (CDD) segítségével lebontották a gemcitabint, és ez okozta a kemoterápiás szer hatásának elmaradását. Más kutatók viszont arra mutattak rá, hogy baktériumok felelősen az irinotecan kemoterápeutikum okozta súlyos hasmenésért is. Ezek a baktréiumok képesek a kemoterápiás szerhez kötött cukor lebontására, ami rendkívüli mértékben megnöveli a szer toxicitását, az nem bomlik le elég gyorsan a májban, viszont károsítja a beleket.

Arra is találtak bizonyítékokat, hogy a keringési megbetegedések és a Parkinson-kór terápiájának sikerességét is befolyásolják a baktériumok. A Helicobacter pylori például gátolja a Parkinson-kór kezelésére szolgáló levadopa felvételét a sejtekbe. A Science-ban a közelmúltban megjelent egyik cikkben pedig azt ismertették, hogy a hüvelygélhez HIV-profilaxis céljából adott tenofir nem hat, ha a nők hüvelyflórája Gardnerella baktériummal fertőzött. Ez a baktérium ugyanis lebontja és ilymódon hatástalanítja a gyógyszerkészítmény aktív hatóanyagát a tenofirt.

Természetesen miközben egyre újabb bizonyítékokat találnak a baktériumok terápia módosító hatásairól, azt is nagy erőkkel kutatják, hogyan lehet ezeket a baktériumokat megfékezni..

A vastagbélben Eggerthella lenta baktérium a digoxin hatását képes gátolni. Egerek étrendjének megváltoztatásával sikerült elérni, hogy a táplálékukhoz adott arginin aminósav visszaállítsa a digoxin hatását, azzal, hogy gátolja a baktérium digoxint gátló génjének aktivitását.

A Symberix  start up cégnek az irinotecan kezelés baktérium okozta mellékhatásainak csökkentésére alkalmas módszere megkapta az engedélyt a klinikai kipróbálásra, de a cég, egyéb mikrobiom alapú nem antibiotikus kezelések kifejlesztésén is dolgozik. A daganatos betegek antibiotikus kezelése azért is problémás, hisz az antibiotikumok számos hasznos baktériumot is károsítanak. Strausmannék azt is kimutatták, hogy az oxaliplatin citosztatikum hatásához nélkülözhetetlenek a bélben élő baktériumok. A daganatok kisérleti immunterápiájában alkalmazott CpG oligonukleotidokról is igazolták, hogy hatásukhoz bizonyos speciális baktériumok szükségesek, amelyek a feltételezések szerint a tumor nekrózis faktor termelésére serkentik az immunrendszert.

Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia különösen veszélyes a daganatos betegek számára. Ezért lenne nagy jelentőségű olyan anyag feltalálása, amely gátolná a baktériumok gyógyszerhatást gátló enzimjeinek működését.