Az emberi mikrobiom sokféle típusú organizmust tartalmaz, többek között baktériumokat, gombákat és vírusokat, melyek megfertőzhetik a gazdaszervezetet, de a mikrobiom egyéb tagjait is. A mikrobiom egyes alkotóelemeiben bekövetkezett változások többféle humán megbetegedés kialakulását vonják maguk után. A mikroorganizmusok által befolyásolt betegségek közül is kiemelkedik az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM), melynek hátterében a hasnyálmirigy bétasejtekből álló Langerhans-szigetei ellen fellépő autoimmun reakció áll. Több vizsgálat is felvetette, hogy a bélbaktériumok összetételének megváltozása T1DM előfordulásával hozható kapcsolatba. Megfigyelték például, hogy T1DM kapcsán fokozódik a Bacteroides-genus túlsúlya, ugyanakkor csökken a butiráttermelő baktériumok túlsúlya. Egy vizsgálatba 11 szeropozitív gyermeket vontak be Finnországból és Észtországból, akik közül 4 esetben progrediált az állapot 1-es típusú cukorbetegségbe. Ezen esetek kapcsán a bakteriális diverzitás csökkenését igazolták. Ezek a változások a T1DM-re prediktív autoantitestek megjelenését követően mutatkoztak meg, ami potenciálisan arra utalhat, hogy a bélbaktériumok nem a betegség elindításában vesznek részt, hanem a béta-sejtes autoimmunitás klinikai betegségbe történő progressziójában.

Tisztázatlan etiológiájú krónikus pancreatitisben fontos a genetikai vizs­gálat a hasnyálmirigyrák kockázatának tisztázása céljából. Gyulladásos bélbetegségben a genetikai vizsgálat mono- vagy oligogénes örökletes té­nyezőket deríthet fel és célzott kezelést tehet lehetővé. Bizonyos genetikai faktorok elősegítik a metabolikus szindróma, illetve a zsírmáj kialakulását és súlyosbodását. Zsírmáj esetén ma még nem végeznek rutinszerűen ge­netikai vizsgálatokat, de a jövőben szerepe lehet a géndiagnosztikának a rizikóbecslés és a hepatocelluláris carcinoma követése terén.

A hipertónia kezelésének része lehet az antibakteriális szájöblítők használatának mellőzése.

Az elmúlt 50 évben paradigmaváltás következett be a tünetmentes bacteriuria megítélésében. A korábban számos esetben kezelendőnek tartott állapotot napjainkban a terhességtől eltekintve ártalmatlannak, sőt egyes esetekben potenciálisan kedvezőnek gondoljuk. Az állapot felismerése és kezelése várandósok esetében, valamint invazív urológiai beavatkozások előtt indokolt. Minden más esetben kerülendő a szű­rés és a kezelés, nemcsak költségvonzata, hanem a szimptómás húgyúti fertőzések, a Clostridium difficile fertőzés és az antibiotikumrezisztencia terjedése miatt is.

A mikrobiom felépítését vagy a szervezet szöveteivel való interakcióját módosító kismolekulájú, illetve biológiai szerek a gyógyászat lehetőségeinek kiterjesztését ígérik.

Az antibiotikum-rezisztens Pseudomonas aeruginosa legyőzését ígéri az a meghökkentő felfedezés, hogy e baktériumokat fágfertőzések teszik immunrezisztenssé.

A protonpumpagátlók a fokozott gyomorsavtermeléssel járó állapotok hatásos gyógyszerei. Az újabb vizsgálatok eredményei azonban arra inte­nek, hogy a protonpumpa-inhibitorok hosszú távon nem olyan biztonságos szerek, mint azt korábban feltételeztük – különösen az idősebb betegek körében.

Az immunterápia hatásfokának növelése alapvető fontosságú. A bél mikrobiommal foglalkozó egyik vizsgálat azt jelezte, hogy a bélbaktériumok száma és diverzitása igen jelentős mértékben hozzájárul a terápia eredményességéhez.

A multirezisztens kórokozókat tünetmentesen hordozó (kolonizált) szemé­lyek kiszűrése nehéz feladat. Folyamatosan fennáll a veszély, hogy mások­nak is átadják az általuk hordozott kórokozókat, amivel akár fertőző beteg­ségeket is okozhatnak. A multirezisztens kórokozók kórházi terjedésének megakadályozása komplex kórházhigiénés program segítségével lehetsé­ges, amelynek súlypontja a diagnosztikai és prevenciós tevékenységen van.

A bakteriális eredetű felső légúti infekciók antibiotikumkezelése gyakran hibás gyógyszerválasztáson alapul. A világszerte egyre növekedő mértékű antibiotikumrezisztencia visszaszorítása érdekében a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikum választására kell törekednünk a mindennapi gyakorlatban.