A ketogén diéta hasznossága sclerosis multiplexben

A preklinikai kutatások jelentős része alátámasztja, hogy az étrend befolyásolhatja az immunológiai funkciókat. E témában az egyik legnagyobb és leghosszabb klinikai vizsgálatot 2022-ben tették közzé. Ebbe a vizsgálatba, amelybe 65, relapszáló-remittáló SM-ben szenvedő beteget vontak be, a ketogén diéta több végponton is előnyösnek bizonyult, beleértve a kiterjesztett fogyatékossági skála pontszámának és az életminőségnek a javulását. A gyulladásos markerek csökkenését is megfigyelték, de az immunregulációs funkcióra gyakorolt hatásokat akkor még nem vizsgálták.

Michael D. Kornberg, MD, PhD, aki a baltimore-i Johns Hopkins Medicine transzlációs kutatólaboratóriumának vezetője az Americas Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ACTRIMS) 2025-ös fórumán március 1-jén mutatta be azokat az új elemzéseket, amelyek azt mutatják, hogy a ketogén diéta előnyös hatása összhangban van az immunsejtek anyagcseréjének és aktivitásának átprogramozásával. A mostani elemzésben, a vizsgálatokat 39, a 2. fázisú vizsgálatban részt vevő, SM-ben szenvedő beteg perifériás vérének biobankban lévő mononukleáris sejtjein (PBMC-k) és plazmasejtjein végezték. A diéta hatását a kiindulási időpontban és a 6 hónapos vizsgálat végén gyűjtött minták alapján vizsgálták.

A PBMC-ket áramlási citometriával és egysejtes RNS-szekvenálással elemezték. A plazmasejtmintákon multiplex enzimhez kötött immunszorbens tesztet és metabolomikai vizsgálatot végeztek. A hangsúlyt a myeloid és lymphoid vonal sejtjeinek és markereinek típusaira helyezték.

A ketogén diéta jelentős változásokat idézett elő a myeloid sejtek génexpressziójában. Több gén downregulálódott, mint amennyi esetén upregulációt figyeltek meg, a legjelentősebb mértékű down reguláció a gyulladásos válaszokhoz kapcsolódó génekben következett be. Az szabályozott folyamatok változásai között említésre méltó volt az interleukin (IL)-6 proinflammatorikus citokin csökkenése, amelyet az IL-10 növekedése kísért. Ezeket a változásokat úgy értelmezték, hogy nemcsak a myeloid sejtek aktivitását kapcsolják ki, hanem az immunregulációs expressziót is eltolják az 1-es típusú válaszról a 2-es típusú felé.

A limfociták változásai közé tartozott a naiv CD8 sejtek számának növekedése és a B-sejtek aktivitásának csökkenése. A 6 hónapos vizsgálat végére a T-szabályozó sejtek száma, és szuppresszív aktivitása megnőtt.

További kutatások támogatása

Az adatok elemzése előtt a kutatók azt gondolták, hogy a ketogén diéta eltolja a glikolízis és a zsírsav-oxidáció közötti egyensúlyt, ami gyulladáscsökkentő hatással jár. Valóban, a gén- és fehérjeexpressziós mintázatok megerősítették ezt a változást több immunrendszeri alcsoportban.

„Ezeket a változásokat a plazma metabolizmusa is alátámasztotta, amely a glikolitikus termékek, például a laktát és a piruvát csökkenését, és a zsírsav-oxidáció köztes termékeinek, például az acetilkarnitin növekedését mutatta ki” - mondta Kornberg.

A ketogén diéta alapvető immunmoduláló hatására utaló egyéb jelek közé tartozott a B-sejtek aktiválódásának csökkenése és több mint 70 véranyagcseretermék változása.

Kornberg és társkutatói több nyom alapján azt a hipotézist vizsgálják, hogy a limfoid változások a myeloid változások után következnek be. Bár a változások hátterében húzódó pontos mechanizmusok továbbra sem ismertek, a kutatók szerint a glükóz korlátozott jelenlétének fontos szerepe lehet, hisz a glikolízis számos sejt gyulladásos válaszában részt vesz. A ketontestek közvetlen hatással lehetnek például az NLRP3 inflammaszómára, amely szintén szerepet játszhat a folyamatban. Emellett a ketogén diéta változásokat idézhet elő a bélmikrobiomban, ami hozzájárulhat a gyulladáscsökkentő hatásaihoz.

Abban a 2. fázisú vizsgálatban, amely során ezek a vér- és plazmaminták a biobankba kerültek, a betegek módosított Atkins-diétát követtek. Bár nem ez a legszigorúbb ketogén diéta, ezt a diétát a viszonylagos tolerálhatósága miatt választották. A diéta betartását úgy ellenőrizték, hogy a betegek a

Összességében az eredmények „megalapozzák a klinikai végpontokat is tartalmazó, nagyobb, randomizált étrendi beavatkozásokkal kapcsolatos vizsgálatok elvégzését” - mondta Kornberg.

A vizsgálat számos korlátozó tényezője

Elismerte azonban, hogy a tanulmánynak több korlátja is van, amelyekkel foglalkozni kell. Azon túl, hogy egykaros vizsgálat volt, kontrollcsoport nélkül, az elemzés nem vette figyelembe a ketogén diéta követésekor gyakori súlycsökkenés esetleges független hatását. A további, még elvégzendő kutatások közé tartozik a ketogén diéta mikrobiomra gyakorolt hatásának vizsgálata. Az agyi elváltozásokról készült vizsgálat előtti és utáni képek szintén segíthetnek annak értékelésében, hogy a ketogén diéta befolyásolja-e, illetve hogyan befolyásolja az SM aktivitását az agyban. Szükség van továbbá adatokra az ilyen étrendek hosszú távú biztonságosságáról is.

A 2. fázisú vizsgálat végén megfigyelt kedvező klinikai változások ellenére továbbra is bizonytalan, hogy a ketogén diéta hatásai elegendőek-e ahhoz, hogy befolyásolják a klinikai eredményeket, még a diéta hosszú távú betartás mellett is, ami gyakran a vizsgálatok Achilles-sarkát jelenti nemcsak a betegek számára, hanem a klinikai vizsgálatok számára is, amelyekben megpróbálják igazolni, hogy van-e jelentős klinikai hatás.

A ketogén étrendnek a sclerosis multiplex kimenetelére gyakorolt hatását vizsgáló randomizált vizsgálat lefolytatása rendkívül nagy kihívást jelentene a betartási problémák, a költségek és a nyomon követés időtartama miatt. Bár az étrendet nem lehet elvetni, mint az SM-terápia lehetséges kiegészítőjét, megjegyezte, hogy a közeljövőben valószínűleg nem születik érdemi bizonyíték.

Forrás:

Americas Committee for Treatment and Research in Multiple Sclerosis (ACTRIMS)

Phase II study of ketogenic diets in relapsing multiple sclerosis: safety, tolerability and potential clinical benefits