Új diagnosztikai marker Alzheimer-kórban

A diagnosztika azonban továbbra is jórészt a neuropszichológiai teszteken nyugszik, melyek már csak a klinikai tünetek jelentkezése után igazolják a betegség fennállását.

A Journal of Alzheimer’s Disease különszáma új, képalkotó technikákra alapozott biomarkerek kifejlesztéséről számol be, melyek már a kórfolyamat nyilvánvalóvá válása előtt alkalmasak lehetnek a betegség felismerésére.

„Mielőbb szükség van olyan megbízható diagnosztikai biomarkerekre, melyek már az incipiens fázisban jelzik az Alzheimer-kórt – mondja dr. Pravat Mandal, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine radiológiai osztályának adjunktus, az indiai Nemzeti Agykutató Központ kutatója. – A lap legfrissebb különszáma a diagnosztikai biomarkerekkel kapcsolatos új eredményekre fokuszál, melyek alapját a korszerű képalkotó módszerek képezik.”

A most megjelent cikkek a különféle mágnesrezonanciás (MR) képalkotó technológiák szerepét tárgyalják az Alzheimer-kór kórismézésében, illetve a betegség progressziójának nyomonkövetésében. E körben Brian T. Gold és munkatársai például arról számolnak be, hogy a DTI (Diffusion tension imaging) képalkotással fehérállományi elváltozásokat tudtak kimutatni enyhe amnéziás kognitív károsodás (MCI, mild cognitive impairment) kapcsán, melyet az Alzheimer-kór korai jeleként tartanak számon. Charles D. Smith és munkatársa normális kognitív működésű személyeknél olyan alapvető strukturális eltéréseket detektált MR-tehnika segítségével, melyek a memóriazavar prediktorai lehetnek.

Miközben az MR-vizsgálat az agy anatómiájáról nyújt felvilágosítást, a funkcionális MR-képalkotás (fMRI) alapvető információkat biztosít az adott régióról bizonyos specifikus tevékenységek közben. A mostani számból kiderül, hogy az fMRI miként képes detektálni a funkcionális aktiválódást és konnektivitást Alzheimer-kór kapcsán. Az Alzheimer-kórban megfigyelhető vizuális információfeldolgozási deficithez társuló funkcionális agyi aktivitás változásainak monitorozása potenciálisan korai biomarker lehet – véli dr. Mandal munkacsoportja. Jasmeer P. Chhatwal és Reisa Sperling egészséges idős személyek, MCI-betegek és Alzheimer-kórosok nyugalomban, illetve kognitív tevékenységek közben végzett fMRI-vizsgálatával olyan funkcionális eltéréseket mutattak ki, melyek a normális öregedésre, valamint MCI-re és Alzheimer-kórra jellemzőek.

A mágnesrezonanciás spektroszkópia (MRS) pontos nem invazív technika, mely alapvető információkat nyújthat az Alzheimer-kórhoz társuló neurokémiai változásokról. Dr. Mandal és munkatársai arról számolnak be, hogy az MCI-ben, illetve Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában kimutatott neurokémiai változások a korai Alzheimer-patológiai „aláírásának” tekinthetők, ennél fogva segítséget nyújthatnak azon betegek azonosításában, akiknél a MCI előrehaladott Alzheimer-kórba mehet át.

A képalkotó módszereket a potenciális Alzheimer-kezelések molekuláris és terápiás hatásának nyomonkövetésére is alkalmazzák. Liam Zaidel és munkatársa azt találták, hogy az enyhe kognitív tünetek miatt donezepillel kezelt betegeknél szignifikánsan megnövekszik a bal és jobb oldali dorsolateralis prefrontális cortex agyféltekék közötti funkcionális konnektivitása. Giulia Liberati és munkatársai nem invazív agy−számítógép határfelületet fejlesztettek ki, mely képes detektálni a beteg emocionális és kognitív státuszát. A módszer alapvető adatokat biztosít arról, hogy a klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszerek miként befolyásolják az agyi működéseket és a kognitív funkciókat.

A lap különszáma vitaindító érveket is sorol Edo Richard munkacsoportjától, melyek paradigmaváltást sürgetnek a dementia kutatása és a biomarkerek fejlesztése terén. A biomarkerek kutatása jelenleg a plakkok és kötegek összefüggéseire összpontosít, ezek azonban idősebb demens betegek esetében nem megfelelőek biomarkerként. A szerzők álláspontja szerint a demetiában szenvedő idősebb és fiatalabb betegek közötti különbségek nyomán újfajta biomarkerek kifejlesztésére nyílik lehetőség.

„További vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, hogy a molekuláris, strukturális és funkcionális változások oki kapcsolatban állnak-e az Alzheimer-kór megjelenésével” – magyarázza dr. Mandal.

„Alapvetően fontos, hogy megfelelő biomarkereket találjunk az Alzheimer-kór korai kimutatására. A mostani különszám nagy lökést adhat a képalkotó módszerekre alapozott biomarkerek kialakításának Alzheimer-kórban” – teszi hozzá George Perry, a Journal of Alzheimer’s Disease főszerkesztője, a University of Texas professzora.