hirdetés

Új diagnosztikai marker Alzheimer-kórban

Az Alzheimer-kór új, korszerű képalkotó diagnosztikai markerének kifejlesztéséről adott hírt a Journal of Alzheimer’s Disease című lap különszáma.

Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb agyi rendellenesség, mely megközelítőleg 35 millió embert sújt világszerte. Az utóbbi évtizedben nagy előrelépések történtek annak tisztázása terén, hogy a betegség miként befolyásolja az agyi működéseket. 

hirdetés

A diagnosztika azonban továbbra is jórészt a neuropszichológiai teszteken nyugszik, melyek már csak a klinikai tünetek jelentkezése után igazolják a betegség fennállását.

A Journal of Alzheimer’s Disease különszáma új, képalkotó technikákra alapozott biomarkerek kifejlesztéséről számol be, melyek már a kórfolyamat nyilvánvalóvá válása előtt alkalmasak lehetnek a betegség felismerésére.

„Mielőbb szükség van olyan megbízható diagnosztikai biomarkerekre, melyek már az incipiens fázisban jelzik az Alzheimer-kórt – mondja dr. Pravat Mandal, a baltimore-i Johns Hopkins Medicine radiológiai osztályának adjunktus, az indiai Nemzeti Agykutató Központ kutatója. – A lap legfrissebb különszáma a diagnosztikai biomarkerekkel kapcsolatos új eredményekre fokuszál, melyek alapját a korszerű képalkotó módszerek képezik.”

A most megjelent cikkek a különféle mágnesrezonanciás (MR) képalkotó technológiák szerepét tárgyalják az Alzheimer-kór kórismézésében, illetve a betegség progressziójának nyomonkövetésében. E körben Brian T. Gold és munkatársai például arról számolnak be, hogy a DTI (Diffusion tension imaging) képalkotással fehérállományi elváltozásokat tudtak kimutatni enyhe amnéziás kognitív károsodás (MCI, mild cognitive impairment) kapcsán, melyet az Alzheimer-kór korai jeleként tartanak számon. Charles D. Smith és munkatársa normális kognitív működésű személyeknél olyan alapvető strukturális eltéréseket detektált MR-tehnika segítségével, melyek a memóriazavar prediktorai lehetnek.

Miközben az MR-vizsgálat az agy anatómiájáról nyújt felvilágosítást, a funkcionális MR-képalkotás (fMRI) alapvető információkat biztosít az adott régióról bizonyos specifikus tevékenységek közben. A mostani számból kiderül, hogy az fMRI miként képes detektálni a funkcionális aktiválódást és konnektivitást Alzheimer-kór kapcsán. Az Alzheimer-kórban megfigyelhető vizuális információfeldolgozási deficithez társuló funkcionális agyi aktivitás változásainak monitorozása potenciálisan korai biomarker lehet – véli dr. Mandal munkacsoportja. Jasmeer P. Chhatwal és Reisa Sperling egészséges idős személyek, MCI-betegek és Alzheimer-kórosok nyugalomban, illetve kognitív tevékenységek közben végzett fMRI-vizsgálatával olyan funkcionális eltéréseket mutattak ki, melyek a normális öregedésre, valamint MCI-re és Alzheimer-kórra jellemzőek.

A mágnesrezonanciás spektroszkópia (MRS) pontos nem invazív technika, mely alapvető információkat nyújthat az Alzheimer-kórhoz társuló neurokémiai változásokról. Dr. Mandal és munkatársai arról számolnak be, hogy az MCI-ben, illetve Alzheimer-kórban szenvedő betegek agyában kimutatott neurokémiai változások a korai Alzheimer-patológiai „aláírásának” tekinthetők, ennél fogva segítséget nyújthatnak azon betegek azonosításában, akiknél a MCI előrehaladott Alzheimer-kórba mehet át.

A képalkotó módszereket a potenciális Alzheimer-kezelések molekuláris és terápiás hatásának nyomonkövetésére is alkalmazzák. Liam Zaidel és munkatársa azt találták, hogy az enyhe kognitív tünetek miatt donezepillel kezelt betegeknél szignifikánsan megnövekszik a bal és jobb oldali dorsolateralis prefrontális cortex agyféltekék közötti funkcionális konnektivitása. Giulia Liberati és munkatársai nem invazív agy−számítógép határfelületet fejlesztettek ki, mely képes detektálni a beteg emocionális és kognitív státuszát. A módszer alapvető adatokat biztosít arról, hogy a klinikai gyakorlatban alkalmazott gyógyszerek miként befolyásolják az agyi működéseket és a kognitív funkciókat.

A lap különszáma vitaindító érveket is sorol Edo Richard munkacsoportjától, melyek paradigmaváltást sürgetnek a dementia kutatása és a biomarkerek fejlesztése terén. A biomarkerek kutatása jelenleg a plakkok és kötegek összefüggéseire összpontosít, ezek azonban idősebb demens betegek esetében nem megfelelőek biomarkerként. A szerzők álláspontja szerint a demetiában szenvedő idősebb és fiatalabb betegek közötti különbségek nyomán újfajta biomarkerek kifejlesztésére nyílik lehetőség.

„További vizsgálatokra van szükség annak tisztázására, hogy a molekuláris, strukturális és funkcionális változások oki kapcsolatban állnak-e az Alzheimer-kór megjelenésével” – magyarázza dr. Mandal.

„Alapvetően fontos, hogy megfelelő biomarkereket találjunk az Alzheimer-kór korai kimutatására. A mostani különszám nagy lökést adhat a képalkotó módszerekre alapozott biomarkerek kialakításának Alzheimer-kórban” – teszi hozzá George Perry, a Journal of Alzheimer’s Disease főszerkesztője, a University of Texas professzora.

Dr. S. I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.