Vigyázzunk az orális szteroidokkal!
Az orális szteroidkezelés már pár napos alkalmazás esetén is súlyos mellékhatásokat okozhat.
Krónikus gyulladásos állapotokban a kortikoszteroidok elnyújtott használata súlyos mellékhatások (többek között kardiovaszkuláris betegségek, osteoporosis, cataracta, diabetes) kialakulásának kockázatával jár. Egyre több bizonyíték szól azonban amellett, hogy e szerek rövid ideig történő használata, az orális szteroid-lökés is súlyos kockázatokat eredményezhet.
A 2020. július 6-án az Annals of Internal Medicine-ben megjelent tanulmányban Dr. Tsung-Chieh Yao (Chang Gung Memorial Hospital in Taoyuanm, Taiwan) és munkatársa a taiwani Egészségbiztosító adatbázisát használták fel. A nyilvántartott 15.859.129 ázsiai és taiwani felnőtt adataiból a vizsgálat során 20 és 64 éves kor közötti 2.623.327 olyan személy adatait elemezték, akik 2013. január 1. és 2015. december 20. között 14 napos, vagy még rövidebb szteroid lökéskezelésben részesültek. A kezelés indikációja csaknem 60%-ban bőrgyógyászati (ekcema, urticaria) volt, ezt követték a légúti fertőzések (sinusitis, pharyngitis). Az összes gyógyszerfelírás 88%-ban dermatológiai, fül-orr-gégészeti, belgyógyászati, családorvosi és gyermekorvosi célból történt. A kezelés előtti 5-90 napi állapotot hasonlították össze a kezelés utáni 5-30 napi, illetve 31-90 napi állapottal. Átlagosan 3 napi kezelés után a gasztrointesztinális vérzés előfordulási aránya (IRR) 1,80-ra emelkedett (95%CI 1,75-1,84), a szepszis IRR-je 1,99-re (95%CI 1,70-2,32), míg a szívelégtelenség kockázata 2,37-re nőtt (95%CI 2,13-1,63). Tehát a 14 napos (vagy rövidebb) orális kortikoszteroid adagolás jelentősen növelte a gasztrointesztinális vérzés, a szepszis, a szívelégtelenség kockázatát – leginkább a kezelés utáni 30 napban.
„Tapasztalataink fontosak lehetnek a kezelőorvosok és a guideline-ok alkotói részére, hiszen a kortikoszteroidok rövidtávú használata mindennapos, ugyanakkor biztonságossága kérdéses” – jelentették ki a szerzők. Az adatbázisban szereplő adatok elemzésekor viszont nem volt információ pl. a betegség súlyosságáról, a betegek életmódjáról, és nem szerepeltek a vizsgált személyek között a gyermekek és a különösen sérülékeny felnőttek sem.
A tanulmány alátámasztja a(z) University of Michigan in Ann Arbor 2017-es kohorsz vizsgálat eredményeit. Abban a vizsgálatban Dr. Waljee és munkatársai 1,5 millió amerikai privát-biztosított adatait dolgozták fel, és úgy találták, hogy – egy kicsit hosszabb, de – 30 napnál rövidebb szteroid lökés után több mint ötszörösére nőtt a szepszis-, és több mint háromszorosára a vénás thromboembóliák-, és csaknem kétszeresére a csonttörések kockázata a kezelés utáni 30 napban. Ráadásul ez az emelkedett kockázat már 20 mg/nap prednisolon-ekvivalens dózis mellett is bekövetkezett: a szepszis IRR-je 4,02, a vénás thromboembóliáké 3,61, a csonttöréseké 1,83 (mindegyik P<0,001). Az amerikai vizsgálatban azt kis kimutatták, hogy 3 év alatt (2012-2014) több mint 20%-kal nőtt az orális kortikoszteroidok néhány napra történő felírása.
Mindkét vizsgálat azt mutatja, hogy a rövid időtartamú szteroid használat jóval gyakoribb a valóságban, mint azt gondolnánk.”
A tanulmányhoz fűzött szerkesztőségi közleményben Dr. Wallace (VA Ann Arbor Healthcare System) Dr. Waljee-vel közösen kifejtette, hogy enyhe panaszok esetén nem igazolt a kortikoszteroid „lökéskezelés” haszna, viszont már egy 3 napos kezelés is fokozza a súlyos mellékhatások kockázatát. Más rövidtávú kezelésekhez hasonlóan (antibiotikumok, opiátok) az orvos sokszor a beteg nyomására írja fel a szteroidokat, holott ezeknek a szereknek jól meghatározott indikációi vannak. Gyakran olyan spontán gyógyuló tünetek esetén is adják, mint pl. a bronchitis, és a kezelés rövidsége miatt úgy gondolják, hogy a kezelésnek nincs kockázata. Az Amerikában igen gyakran alkalmazott 1-2 hetes, vagy még ennél is rövidebb adagolás még a fiatal, egészséges és egyéb betegségektől mentes személyeken is kockázatokkal jár. Csak olyan esetekben szabad az orális szteroid lökésterápiát alkalmazni, amikor „a jelentős előnyök valóban meghaladják a kockázatot.” Erre speciális példa a rheumatoid arthritis, melynek fellángolásakor egy rövid szteroid-lökés előnyei meghaladják a kockázatokat.
Más vélemények is vannak, pl. Dr. Whitney A. High dermatológus (University of Colorado, Denver) elmondta, hogy a bőrgyógyászok óvatosan bánnak a szteroidokkal, és csak akkor írnak elő orális szteroid lökést, akkor, ha a beteg életminősége jelentősen érintett enélkül. A dermatológusoknak számos egyéb lehetőség közül választhatnak, amelyekkel csökkenteni lehet az orális szteroid-igényt, pl. lokálisan alkalmazott szteroidok, nedves kötések, fototerápia, foszfodieszteráz gátlók, kalcipotriol, methotrexat és más immunszuppresszív szerek, biológiai szerek.
A taiwani kutatókkal egyetértve klinikai vizsgálatokat kell végezni az optimális orális kortikoszteroid kezelés megállapítására és a mellékhatások részletes monitorozására.
