A rendelőn kívüli és az ambuláns vérnyomásmérés felértékelődött. A nem farmakológiai kezelés minden formája nagyobb hangsúlyt kapott. Az ajánlások hangsúlyozzák a kettős vagy hármas fix dózisú antihipertenzív gyógyszeres kezelés előnyeit. A kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás személyre szabott csökkentése csak a betegek javuló együttműködésével érhető el.

A coeliakia a magyar lakosság több mint egy 1%-át érintő autoimmun kór­kép, melynek jelen ismereteink szerint egyetlen kezelési módja az egész életen át tartó szigorú gluténmentes diéta. 

Ahhoz képest, hogy elfogadjuk a mikrobiom szerteágazó befolyását az életünk legalapvetőbb területeire, meglepően könnyelműen nyúlunk az e folyamatok befolyásolását célzó terápiákhoz. 

A modern gyógyászatban a gyógyszerkölcsönhatások nem kapnak mindig a súlyuknak megfelelő figyelmet. 

A háziorvos rezidens szerző a teljes értékű növényi étrend köré szerveződő, mintegy tízezer fős online csoportjában szerzett tapasztalatait mutatja be egy felmérés eredményein keresztül. A munka e-poszter formájában szerepel a II. Életmódorvostani Konferencia programjában 2020. február 15-én.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A Nemzeti Egészségügyi Program 2018–2030 szakpolitikai stratégiai ter­vezet a lakosság betegségterhének mérséklése érdekében a prevenciós törekvések első helyén a szív- és érrendszeri betegségeknek, a harmadik helyén pedig az anyagcsere-betegségeknek a megelőzését szerepelteti. Az e betegségek kialakulásában szerepet játszó rizikótényezők és -állapo­tok már gyermek- és serdülőkorban észlelhetők, gyorsítják a metabolikus eltérések kialakulását és az atherogenesist, e hatások kivédése vagy csök­kentése a felnőttkori betegségek prevencióját szolgálja.

Egy újabb meta-analízis szerint mérsékelt annak valószínűsége, hogy az étrend kiegészítők védenék a kardiovaszkuláris rendszert.

Az FDA 2019. május 3-án engedélyezte a 2-es típusú cukorbetegség kiegészítő kezelésére szolgáló Qternmet XR (dapagliflozin, szaxagliptin és metformin-hidroklorid) készítményt.

A C-reaktív protein (rövidítve: CRP) „gyulladásos marker”: szintje akkor emelkedik meg a vérben, ha a szervezetben valahol gyulladás zajlik. Gyul­ladásos markerek a CRP-n kívül pl. a vörösvérsejt-süllyedési sebesség és a vérlemezkék száma.