A dohányzás súlyosan károsítja mind a dohányos, mind a környezetében lévő passzív dohányosok egészségét, és komoly szerepet játszhat a légúti betegségek, így a koronavírus  terjesztésében is. 

Az elmúlt hetek, hónapok a korona vírus járvány által okozott korlátozások, életmódbeli változtatásokat, sok otthon töltött időt követeltek, követelnek.

Bár a COVID-19 fertőzés leginkább a tüdőket érinti, egyre inkább nyilvánvaló, hogy a második leggyakrabban megtámadott szerv a vese.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség jelentős részben szisztémás gyulla­dásos betegségnek tekinthető, melyben emelkedik számos gyulladásos mediátor szintje. 

Megjelent az új koronavírus megbetegedésekkel foglalkozó első részletes klinikai és epidemiológiai beszámoló. A kísérő szerkesztőségi közlemény szerint a halállal végződő esetek aránya jóval 1 százalék alatt lehet.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2020 január 27-30-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesüle­tek Szövetsége (MOTESZ) által koor­dinált Szív és Érrendszeri Nemzeti Program és számos alprogram sikeresen valósította meg a lakossági egészség-felvilágosítást, az egészségmegőrzés feladatainak is­mertetését és ezeken keresztül a beteg­ségmegelőzést.^1–3A korábbi években az „Éljen 140/90 alatt!” program,⁴az „Ereink Védelmében (ÉRV)” Program, a Nemzeti Diabétesz Program, a Stroke Program, az Infarktus Regiszter, az elhízás és a kolesz­terincsökkentés, illetve a „Mozgás = Egész­ség” programjai mindezek megvalósulási színterei, lehetőségei voltak.

A COPD igen elterjedt betegség a világon jelentős mortalitással. A halálozás elsősorban a betegek akut állapotrosszabbodásával függ össze, melyet java­részt légúti infekciók provokálhatnak. Számos tanulmány vizsgálta a COPD akut exacerbációja és a D-vitamin-hiány, illetve D-vitamin-szupplementáció összefüggéseit, de az eredmények nem mindig egybehangzóak.

A gazdagabb országokban a rák, a szegényekben a kardiovaszkuláris megbetegedés a vezető halálok a középkorúak körében.

Az FDA 2019. augusztus 19-én a kórházon kívül (közösségben) szerzett bakteriális eredetű tüdőgyulladás kezelésére engedélyezte a Xenleta (lefamulin) antibiotikumot.