Az EMA CHMP pozitív véleményt fogalmazott meg két COPD kezelésére szolgáló hármas hatóanyag-kombinációt tartalmazó készítményre.

A heveny jobbszívfél-elégtelenség kórélettana, a betegek ellátása, sze­mélyre szabott kezelésük irányítása bonyolult feladat. Az elkülönítő és az akut kórismézés alapja a betegágy melletti célzott echokardiográfia. A ke­zelés célja az alapbetegség, illetve a kiváltó tényezők kezelése, kombinálva a hemodinamika egyénileg tervezett, a jobb kamra fennálló működéséhez igazított optimalizálásával.

A percután koronária revaszkularizáció sikerességét elsősorban az befolyásolja, hogy mennyire sikerül az érintett erek tágítása.

Az elmúlt évtizedek nagy epidemiológiai vizsgálatai kimutatták, hogy a nyugal­mi szinuszfrekvencia önálló, független rizikómarkere a kardiovaszkuláris és az összhalálozásnak, nemcsak az átlagpopulációban (életkortól, nemtől függetle­nül), hanem számos kardiovaszkuláris megbetegedésben is. A szívelégtelenség és a coronaria-betegség az egyik leggyakoribb és legköltségesebb krónikus betegség a fejlett országokban. A szinuszcsomó-modulátor ivabradinnal vég­zett nagy klinikai vizsgálatok (BEAUTIFUL, SHIFT) igazolták, hogy az optimális szinuszfrekvencia elérése javítja az életkilátást és az életminőséget mindkét betegségben. A szinuszfrekvencia specifikus és szelektív gátlása ivabradinnal a magas szinuszfrekvenciájú kardiovaszkuláris betegségekben új lehetőséget nyitott a terápiás palettán.

COPD-ben a tartós hatású inhalációs brochodilatátorok adagolásának első heteiben növekszik a kardiovaszkuláris betegségek kockázata.

Az IPF célzott kezelésére 2017 óta Magyarországon már két készítmény is rendelkezésre áll: a pirfenidon és a nintedanib, melyek kijelölt centrumokban a betegeknek támogatással írhatók. Mindkét gyógyszer jelentősen lassítja a forszírozott vitálkapacitás csökkenését és ritkítja az általában fatális kimenetelű akut exacerbációk előfordulását. Az új diagnosztikai és terápiás eredmények fényében a nemzetközi IPF-irányelv megújítása várható a közeli jövőben.

A géntoxikológia azokat a DNS szintjén bekövetkező változásokat foglalja magába, amelyek a nukleinsavak szerkezetének megváltozásához, mutá­ciókhoz vezetnek. Amennyiben a mutációk sorozata olyan változásokat okoz, hogy azok a sejt túlélését ugyan nem befolyásolják, de károsíthatják a fiziológiás kontrollmechanizmusokat, és a mutáns sejt függetlenedik a környezetétől, karcinogenezisről beszélünk. A géntoxikológia és a kar­cinogenezis folyamata nem azonos, de szorosan összefügg egymással.

Középsúlyos-súlyos COPD-ben szenvedő, tünetes betegek III.b fázisú vizs­gálatának post hoc elemzése szerint az aklidinium a tiotropiumhoz képest (1) nagyobb mértékben fokozza a bronchodilatációt, különösen éjszaka; (2) nagyobb arányban eredményez reszponder státuszt; (3) nagyobb mér­tékben javítja a kora reggeli, a napközbeni és az éjszakai tüneteket; és (4) nagyobb mértékben csökkenti az aktivitás kora reggeli korlátozottságát.

International Journal of COPD, 2017. június

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik-negyedik leggyakoribb halálokká vált. A betegek évtizedekig állandó kezelésre szorulnak, teljesítőképességük korlátozott, a fellángolások gyakran kórházi kezelést igé­nyelnek, így minden beavatkozás, ami javítja az állapotukat vagy segít a jó állapot megtartásában, gazdaságilag is megtérülhet. Az ambuláns rehabilitáció hatékony, és a legolcsóbb eljárások egyike, ennek ellenére töredékében sincs kihasználva.

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.