A rákot megelőző vastagbél elváltozásokban szenvedő emberek bélmikrobiomjában akár már 5 évvel az elváltozások kialakulása előtt jelentős különbségek észlelhetők az átlagpopuláció mikrobiomjához képest.

Egyértelműen hasznos és káros baktériumokat is sikerült azonosítani inzulinrezisztenciában szenvedő betegeknél.

Egy új kutatás szerint azok a középkorú emberek, akiknek egészséges és változatos a bél mikrobiomjuk, jobbak a kognitív funkciói.

Az utóbbi években a mikrobiom kutatása virágzó kutatási területté fejlő­dött. A legkülönbözőbb, eddig kevéssé tisztázott mikrobiom–gazdaszer­vezet kölcsönhatások, úgy tűnik, nagyon fontos szerepet játszanak sokféle betegség kialakulásában. Ez a cikk azt foglalja össze, hogy mit tudunk és mit gyanítunk minderről, és kitér arra is, hogy mikor és hogyan fejti ki hatását a fekális mikrobiomtranszfer.

Az életkor, a fizikai aktivitás, a testtömeg és bizonyos táplálékok fogyasz­tása négy olyan tényező, ami bizonyítottan befolyásolja a kardiovaszkulá­ris betegségek kialakulását. Ugyanerről a négy tényezőről azonban azt is tudjuk, hogy hatást gyakorolnak a bél mikrobiomjára. Lehetséges, hogy ezeknek a kardiovaszkuláris kockázati tényezőknek a hátterében a bél dysbiosisa a tényleges ható tényező? 

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

A gyulladásos reumatológiai betegségek, valamint a mikrobiom, ezen belül elsősorban a bél mikrobiomjának kapcsolata az utóbbi évek kutatásainak egyik leginkább fejlődő területe. A mikrobiom és a betegségek közötti kapcsolat kétirányú, ugyanakkor nem tisztázódott még, hogy a mikrobiom megváltozása tényleges patogenetikai tényező-e, vagy a már kialakult gyulladásos aktivitás függvénye.

A bélbaktériumok megtelepedésének zavara jól felismerhető a csecsemők három hónapos korában, és ez kiváló lehetőséget nyújthat a légúti megbetegedések korai diagnosztizálásához, kezeléséhez.