Csecsemőkori bélflóra és az asztma

Az asztma gyakori krónikus megbetegedés az ipari országokban élő gyerekeknél, világszerte pedig több mint 300 millió embert érint. Az esetek száma az elmúlt 30 évben erősen megemelkedett, ami főleg a fejlett országok megváltozott életmódjára vezethető vissza. A bélflóra, mint a környezet és az immunrendszer közötti összekötő kapocs, ebben nyilvánvalóan fontos szerepet játszik.

Az, hogy egy gyerek asztmás lesz-e, nagymértékben függ attól, hogy a születése utáni első száz napban milyen baktériumfajták telepednek meg a bélrendszerében. Erre a megállapításra jutott az a kanadai orvoscsoport, akik tanulmányuk eredményével megerősítették azt az állítást, hogy az immunrendszer egészséges fejlődésében a bélflóra meghatározó szerepet játszik. Eszerint jelentősen megnő az asztma kialakulásának kockázata, ha négy baktérium nemzetségből túl alacsony számban vannak jelen bélbaktériumok a szervezetben. Egereken végzett további kísérletekkel igazolták, hogy e baktériumok megtelepítése a bélben védelmet nyújt a tüdőben lezajló gyulladásos reakciók ellen. A csecsemők életének első három hónapja lehet a legalkalmasabb időszak a légúti megbetegedések diagnosztizálására és kezelésére, hogy a későbbi allergiás betegségek kialakulását megakadályozzák, jelent meg a Science Translational Medicine-ben.

Kutatásaink eredményei alátámasztják azt a higiénia-hipotézist, miszerint túl tiszta környezetben élünk, mondja Brett Finaly (University of British Columbia, Vancouver), a munkacsoport egyik vezető tudósa. Ahhoz hogy egy egészséges immunrendszer fejlődjön ki, baktériumok bizonyos keverékének kell megtelepednie az újszülött beleiben. Ezek a baktériumok szülés során, valamint szopás közben, az emlőről jutnak a gyerek szervezetébe, fejlődésüket pedig az anyatej biztosítja. Egy császármetszéses szülés, egy antibiotikum-kezelés, és a mesterséges tápszerekkel történő etetés megnehezítik ezt a folyamatot. A „jó” baktériumok kommunikálnak az immunrendszerrel, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az immunsejtek a későbbiekben meg tudják különböztetni az ártalmatlan és a veszélyes mikrobákat. Aki ráadásul olyan környezetben nő fel, ahol számos környezeti baktérium található meg – például vidéken – egy tovább tréningezett immunrendszerrel rendelkezik, ami ellenállóbb az allergiás megbetegedésekkel szemben, mint a városi gyerekeké.

A kanadai tanulmányban 319 gyerek adatait rögzítették. Légzésüket egy éves koruktól ellenőrizték, bőrükön pedig allergiatesztet végeztek. 136 esetben figyeltek meg sípoló légzési hangot, ami későbbi asztmás megbetegedésre utal. Közülük 22-nél mutatott a bőrteszt pozitív eredményt. Ez főleg azoknál fordult elő, akik már átestek antibiotikumos kezelésen. Asztmára utaló jeleket is vizsgáltak a hároméves résztvevőknél. Molekuláris biológiai módszerekkel elemezték a székletmintákat, így a bélbaktériumok teljes spektrumát fel tudták térképezni a gyerekek 3 hónapos, egy éves, és három éves korában. Feltűnő különbségek mutatkoztak három hónapos korban: azoknál a gyerekeknél, akik később asztmásak lettek, ebben az életkorban erősen lecsökkent csíraszámban voltak jelen a Faecialbacterium, Lachnospira, Veillonella és Rothia (FLVR) nemzetségekhez tartozó baktériumok. E különbségek azonban csak átmenetinek bizonyultak, és az első életév után már nem voltak kimutathatóak.

Végül a kutatók azt vizsgálták, hogy vajon e négy nemzetségbe tartozó bélbaktériumok képesek-e megvédeni az asztmás megbetegedésektől. Ehhez az FLVR-baktériumokból egy keveréket állítottak elő steril körülmények között felnevelt egerek bélrendszerében. Az így kezelt egerek utódainak tüdejében kevésbé súlyos gyulladásos reakciókat figyeltek meg, mint azoknál, melyeknél hiányoztak ezek a baktériumok, ami e baktériumok egyfajta védő funkciójára utal.. A pozitív hatás a mikrobák bizonyos anyagcseretermékeinek termelésével magyarázható. Állatkísérletekből ismert, hogy az acetát és más, úgynevezett rövidláncú zsírsavak, mint a belekben keletkező fermentációs temékek: a propionát és a butirát csillapítják a gyulladásos folyamatokat a légutakban. Ezzel van összefüggésben az a megfigyelés, hogy a három hónapos asztmás gyerekeknél a bélben alacsonyabb acetát-tartalmat mértek, mint azoknál, akik nem szenvedtek asztmában.

A kutatók szerint ezen eredmények alapján ki lehetne fejleszteni egy olyan tesztet, ami kimutatja az asztmára való megnövekedett kockázatot a három hónapos babáknál. Ebben a korai időpontban talán sikeresen lehetne alkalmazni egy megelőző kezelést probiotikus FLVR-baktériumok felhasználásával, hogy megakadályozzák a későbbi légúti megbetegedések kialakulását.

Forrás: Wissenschaft aktuell