A korai találkozás az allergénnel csökkenti az allergiaveszélyt
Az utolsó évtizedben a földimogyoró-allergia gyakorisága négyszeresére nőtt. Egy új vizsgálat most azt igazolta, hogy minél fiatalabb korban kapnak a gyerekek ilyen ételt, annál ritkábban lesznek allergiásak rá.
A világ nem kis részén, elsősorban az angolszász országokban, az iskolai szendvicsek legtöbbször földimogyoró vajjal vastagon megkent kenyérfélét jelentenek. Ugyanakkor a legújabb amerikai statisztika szerint az USA területén az utolsó 13 évben a földimogyoró-allergia gyakorisága négyszeresére növekedett. Az is kiderült, hogy az Egyesült Államokban a halálos anafilaxis és allergia leggyakoribb oka a földimogyoróval szembeni túlérzékenység.
Számos légitársaság nem kínál földimogyorót tartalmazó ételeket, mert attól tartanak, hogy az allergiás utasok hirtelen rosszulléte súlyos helyzetet teremthet. Ezt a nemzetközi közegészségügyi gondot tanulmányozva Londonban Dr. George Du Toit és munkatársai fölfigyeltek arra, hogy az Izraelben élő gyerekek között lényegesen ritkább a földimogyoró-allergia, mint az Egyesült Királyságban született és élő, izraeli származású gyermekek körében. A két gyermekcsoport között alapvető különbséget találtak: Izraelben a gyerekek már nem sokkal születésük után fogyasztottak földimogyorót tartalmazó ételeket, míg a szigetországban csak több esztendővel később találkozott a szervezetük ezzel az élelmiszerrel.
Az allergológusok jól ellenőrzött vizsgálatot indítottak a kérdés tanulmányozására LEAP néven. Az angol betűszó a Learning Early About Peanut allergy kezdőbetűiből áll: ennek tudományos eredményeit ismertették az American Academy of Allergy, Asthma and Immunology idei kongresszusán, illetve közölték a világ egyik legtekintélyesebb orvosi folyóirata, a New England Journal of Medicine legújabb számában.
„Az ételallergia mindenütt növekvő gond, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte – mondotta Anthony S. Fauci, a National Institute of Allergy and Infectious Diseases igazgatója. – Nem volt még ilyen nagy tanulmány a földimogyoró-allergia megelőzésének vizsgálatára sehol a világon. Az eredmények átalakíthatják a táplálékallergia prevenciójára vonatkozó ismereteinket.”
A LEAP tanulmányba nem kerülhettek olyan gyermekek, akik a földimogyoró-allergia korai gyanújeleit mutatták. Ha a gyermek ekcémás vagy tojásra allergiás volt, további vizsgálatokat végeztek gyermekgyógyász vagy allergológus együttműködésével, mielőtt megkísérelték volna földimogyoró adását. A LEAP vizsgálatba 600-nál több gyermek került 4–11 hónapos korában, véletlenszerű kiválasztással. Egyik csoport tagjai semmiféle módon nem érintkezhettek földimogyoróval, a másik csoportban lévők ötéves korukig hetenként legalább heti 6 gramm földimogyoró-fehérjét fogyasztottak.
Rendszeres telefonmegbeszélésen kívül a vizsgálók személyes találkozások útján is tartották a kapcsolatot a szülőkkel. A gyermekek ötesztendős korában gondosan ellenőrzött táplálkozási vizsgálat is történt annak eldöntésére, hogy földimogyoró evése okoz-e allergiás reakciót. Összehasonlították azok allergiás eredményeit, akik folyamatosan fogyasztottak mogyorót, azokéval, akik nem kóstoltak földimogyorót.
Egyértelműen azt találták, hogy a korai földimogyoró-fogyasztás az allergia kockázatát 70–80%-kal csökkentette. A szakértők körében most azon folyik a vita, hogy mikor javasolható a földimogyoró fogyasztása a gyerekeknek, minden gyermeknek javasolható-e, és milyen ütemben volna ez biztonságos. Úgy tűnik, további vizsgálatokra is szükség lesz.
