A modern életmód hatása a bélflórára
Az életmódbeli különbségek döntően befolyásolják a bélflóra összetételét. Bár a higiéniai szabályok betartása védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, de csökkenti a bélrendszerben élő baktériumok diverzitását, ami krónikus betegségek kialakulását segíti elő.
A természeti népekhez képest a fejlett országok lakosai ritkábban szenvednek fertőző megbetegedésekben, mivel a higiéniai előírások betartása megakadályozza a kórokozók terjedését. Ezzel szemben az olyan krónikus betegségek, mint az allergia, a gyulladásos bélbetegség, az elhízás és a cukorbetegség sokkal gyakoribbak a modern társadalmakban.
Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be a Cell Reports című szaklapban, hogy a nyugati életformára való áttérés hogyan módosíthatja a bélflóra összetételét. A vizsgálatba két Pápua új-guineai törzs 20 tagját, és 22 amerikait vontak be. Az önkéntesek bélbaktériumainak teljes fajspektrumát analizálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy az eltérés nagyrészt azon alapul, hogy a mikroorganizmusok – direkt vagy indirekt módon – milyen gyakran jutnak át egyik emberről a másikra. A nyugati, iparosodott országokban, ahol ez ritkábban fordul elő, a bélflóra biológiai sokfélesége csökkent, ami elősegíti bizonyos megbetegedések kialakulását.
Jens Walter (University of Alberta, Edmonton) szerint az eredmények azt mutatják, hogy a baktériumok terjedésének megakadályozása (higiénia, ivóvíz minőségének ellenőrzése), változást idézhetnek elő a bélflórában, de ezt a változást a táplálkozás, az antibiotikumok és a császármetszéses szülés is befolyásolhatják.
A vizsgált Pápua új-guineai törzs tagjai főleg saját termesztésű növényi táplálékot fogyasztanak, egy héten általában csak kétszer esznek húst, folyóvizet, vagy esővizet isznak. A gyermekhalálozás magas, a várható élettartam alacsony, sokan halnak meg fertőzéses megbetegedésekben: tüdőgyulladásban, maláriában, agyhártyagyulladásban és tuberkulózisban.
A kutatók megerősítették a korábbi összehasonlító vizsgálatok eredményeit, miszerint az iparosodott országokban az egyének bélflórája viszonylag kevés fajból áll, azonban két ember között a fajösszetétel jobban különbözik, mint a természetközeli népek lakosai között. Ennek egyik oka a táplálkozásban rejlik, mivel a gyakoribb húsfogyasztás a baktériumok más csoportjainak szaporodását segíti elő, mint a növényi rostok magasabb bevitele, másik oka pedig a baktériumok emberek közötti cseréjének eltérő mértéke. A pápua törzstagok kevésbé higiénikus életfeltételek között fekáliás szennyeződésekkel közvetítik a mikrobákat, így az egyének fajspektruma hasonlóvá válik, ezzel szemben a modern életkörülmények között élők bélflórája könnyen megváltozhat úgy, hogy eltűnnek az egészség fenntartásához szükséges baktériumfajok,
Andrew Greenhill (Federation University Australia, Churchill) véleménye alapján, ez nem azt jelenti, hogy lazítani kellene a higiéniai szabályainkon, inkább azon kellene elgondolkodni, hogy tudnánk a modern életmód okozta járulékos károkat csökkenteni anélkül, hogy annak előnyeiről le kelljen mondanunk. Jó lenne például az alacsony számban lévő baktériumok szaporodását serkenteni, így kezelni lehetne bizonyos betegségeket, vagy meg lehetne előzni azok kialakulását. Ezt nyilvánvalóan étrendi változtatásokkal, vagy étrend-kiegészítőkkel lehetne elérni.
Forrás: Wissenschaft aktuell
