A U. S. Preventive Services Task Force és az American Academy of Family Physicians ajánlása szerint az 50–75 éves személyeket szűrni kell kolorektális rákra kolonoszkópiával vagy flexibilis szigmoidoszkópiával és az okkult vérzés székletből való kimutatásával. 

A humán papilloma vírus (HPV) fertőzés méhnyakrákot okozó szerepével kapcsolatos növekvő számú bizonyíték fontos a megelőzés és a korai felderítés szempontjából. Ugyanakkor a kutatásokon alapuló új diagnosztikai módszerek és kezelési útmutatók figyelembevételével hatékonyabban osztályozhatjuk és kezelhetjük súlyosságuk szerint a daganatos betegségeket. A szerzők ismertetik a Bethesda System 2001-ben felújított változatát, valamint a kóros Pap-kenet esetén alkalmazandó új, bizonyítékokon alapuló kezelési protokollokat. A Pap-kenet módszerét (azaz a méhnyakról származó lehámlott sejtek rosszindulatú elváltozás vagy praecancerosis felismerése céljából történő mikroszkópos vizsgálatát) Papanicolaou és Trout dolgozta ki 1943-ban. A módszer bevezetése és széles körű elterjedése óta az Egyesült Államokban a méhnyakrák okozta halálozás csaknem 75%-kal csökkent. A szűrés mellett szóló érvek A cervix citológiai szűrővizsgálatának elsődleges célja azoknak a nőknek a kiszűrése, akiken további kolposzkópiás vizsgálatot kell végezni a valódi praecancerosis felismerésére. A méhnyakrák kialakulása rendszerint hoszszú időt vesz igénybe, s így bőséges lehetőség nyílik arra, hogy a folyamatba még a praecancerosus stádiumban beavatkozzunk. A kisfokú dysplasia általában 9 év alatt alakul át súlyos dysplasiává, s a súlyos dysplasiából 3 hónap–2 év alatt fejlődik ki rosszindulatú daganat.1 A cervicalis dysplasiával kapcsolatos, nemrég publikált vizsgálatok kimutatták, hogy a kisfokú dysplasia nem mindig alakul át rosszindulatú daganattá, sőt, az 1-2 éves követési időszak alatt2 az 1. stádiumban levő cervicalis intraepithelialis neoplasmák (CIN 1) akár 70%-a is spontán meggyógyult.