hirdetés

Okozhat-e emlőrákot a tesztoszterontapasz?

Valószínűleg nem növeli az emlőrák kockázatát a menopauzában lévő nők csökkent nemi vágyának kezelésére használt tesztoszterontapasz.

hirdetés

Egy új tanulmány szerint a posztmenopauzális nőkben jelentkező hipoaktív nemi vágy (csökkent libidó) kezelésére használható a transzdermális tesztoszteron, mert nem mutat összefüggést az emlőrákkal. Megbízható adatok hiányában azonban feltétlenül szükséges az elővigyázatosság – különösen hormonérzékeny emlőrákban szenvedő nők esetén.

A gél, vagy tapasz formában kapható tesztoszteront az Egyesült Királyságban gyakran használják posztmenopauzális nők csökkent nemi vágy-zavara (HSDD, hypoactive sexual desire disorder) esetén, de off-label alkalmazzák súlyos menopauzális tünetek enyhítésére is. A tesztoszteron és az emlőrák összefüggésének tisztázása céljából dr. Ritika Gera (London Breast Institute, Princess Grace Hospital)és munkatársai több mint 200 tanulmányt néztek át, de a betegek összetétele igen heterogén volt egy meta-analízis számára, ezért következtetéseiket három fontos vizsgálat alapján vonták le.

Az első vizsgálat során kizárólag műtéti menopauzában lévő asszonyokat követtek 4 évig. A 641 nő transzdermális tesztoszteront, vagy ösztrogén utókezelést kapott (Nachtigall). A lényeges mellékhatások aránya nem emelkedett, bár előfordult három emlőrák, de ez nem különbözött a betegek életkora szerint elvárható gyakoriságtól. A második vizsgálatban, a randomizált, placebóval ellenőrzött ADORE-vizsgálatban 272 természetes módon posztmenopauzába került asszonyt vontak be, akik heti kétszer 300 µg transzdermnális tesztoszteront, vagy placebót kaptak HSDD miatt 6 hónapon keresztül. Körükben nem fordult elő emlőrák, szívinfarktus, vagy haláleset (Panay). A harmadik, 2008-ban megjelent vizsgálatban 814 posztmenopauzális nőnél azt tapasztalták, hogy a napi 150 és 300 µg tapasz hatására a libidó növekedett a placebo kezelésben részesülő hölgyek nemi vágyához képest: 4 hét alatt 2,1 „megfelelő” nemi aktust éltek meg a placebo melletti 0,7-tel szemben (Davis). Négy emlőrákot jegyeztek fel a tesztoszteron csoportban, ebből az egyik a vizsgálat kezdete után 4 hónappal jelent meg, míg egy másik esetben az emlődaganat tünetei már vizsgálat kezdete előtt is fennálltak. A harmadik beteg esetén családi kockázat volt: a beteg nővérénél volt magas az emlőrák kockázata, míg a negyedik megbetegedés 104 hónapig tartó napi 300 µg használat után jelent meg. A placebo csoportban nem volt emlőrák. Nem kívánatos szőrnövekedés a kezeltek több mint 30%-ában mutatkozott.

Utóbbi megfigyelés (négy emlőrák a tesztoszteron-csoportban, egy sem a placebo csoportban) enyhe figyelmeztető jel – mondta Dr. Kefah Mokbel, a tanulmány szenior szerzője. Bár a tesztoszteron és a prosztatarák összefüggését ezernyi tanulmány elemezte, meglepő, hogy milyen kevés vizsgálat született a posztmenopauzális tesztoszteronpótlással kapcsolatban. Ezek leginkább HSDD-ben vizsgálták a tesztoszteron szerepét, holott az egyéb posztmenopauzális tünetekben (fáradtság, álmatlanság, hangulati zavarok) is hatásos lehet. A transzdermális tesztoszteron-használat biztonságosságát komolyabb vizsgálatokban kellene igazolni, vagy cáfolni. A szerzők a következő ajánlást teszik az ilyen vizsgálatok megtervezéshez:

  • Nem alkalmas a vizsgáltban való részvételre, aki előzetesen szisztémás ösztrogén -, vagy ösztrogén/progesztin kezelés kapott az utolsó 3 hónapban, vagy tesztoszteron implantátuma van.
  • Meg kell fontolni az emlőrák kockázati faktorok súlyossági fokát (pl. BMI, vagy etnikum), és ezek ismeretében kell randomizálni a résztvevőket placebóra, vagy különböző dózisú transzdermális tesztoszteronra.
  • Legalább 1 évig követni kell a résztvevőket, de az emlőrák előfordulását még több évig kell monitorozni.
  • Az emlőrákot a standard módszerekkel kell igazolni.
  • Mammográfiát kell végezni a vizsgálat indulásakor (bármilyen gyanú esetén nem tanácsos a vizsgálatba vonás) és a vizsgálat végén is.
  • Pap-kenetet kell venni a kiinduláskor (bármilyen gyanú esetén nem tanácsos a vizsgálatba vonás).
  • A vizsgálatban többféle dózisban kell a tesztoszteront (és placebót) adni.
  • A résztvevőket ki kell kérdezni nemi vágyukról és aktivitásukról is.

További tapasztalatokra van szükség annak megítélésére, hogy hormon-érzékeny emlőrákban adható-e a tesztoszteron. Adása tripla-negatív emlőrákban viszont egészen biztosan óvatosságot igényel, mivel androgén-receptort expresszálhat.

Hazánkban transzdermális tesztoszteron kezelésre a Testim 50mg gél és az Androgel 16,2 mg/g és 50mg gél áll rendelkezésre, indikációjuk szerint kizárólag felnőtt férfiak különböző tüneteket okozó hipogonadizmusának kezelésére.

 

Forrás:

1. Medscape Medical News

2. Anticancer Research

3. Gynecological Endocrinology

4. Climacteric

5. The New England Journal of Medicine

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.