Új lehetőségek a méhnyakrák szűrésében

A humán papilloma vírus (HPV) fertőzés méhnyakrákot okozó szerepével kapcsolatos növekvő számú bizonyíték fontos a megelőzés és a korai felderítés szempontjából. Ugyanakkor a kutatásokon alapuló új diagnosztikai módszerek és kezelési útmutatók figyelembevételével hatékonyabban osztályozhatjuk és kezelhetjük súlyosságuk szerint a daganatos betegségeket. A szerzők ismertetik a Bethesda System 2001-ben felújított változatát, valamint a kóros Pap-kenet esetén alkalmazandó új, bizonyítékokon alapuló kezelési protokollokat.

A Pap-kenet módszerét (azaz a méhnyakról származó lehámlott sejtek rosszindulatú elváltozás vagy praecancerosis felismerése céljából történő mikroszkópos vizsgálatát) Papanicolaou és Trout dolgozta ki 1943-ban. A módszer bevezetése és széles körű elterjedése óta az Egyesült Államokban a méhnyakrák okozta halálozás csaknem 75%-kal csökkent.

A szűrés mellett szóló érvek

A cervix citológiai szűrővizsgálatának elsődleges célja azoknak a nőknek a kiszűrése, akiken további kolposzkópiás vizsgálatot kell végezni a valódi praecancerosis felismerésére. A méhnyakrák kialakulása rendszerint hoszszú időt vesz igénybe, s így bőséges lehetőség nyílik arra, hogy a folyamatba még a praecancerosus stádiumban beavatkozzunk. A kisfokú dysplasia általában 9 év alatt alakul át súlyos dysplasiává, s a súlyos dysplasiából 3 hónap–2 év alatt fejlődik ki rosszindulatú daganat.1 A cervicalis dysplasiával kapcsolatos, nemrég publikált vizsgálatok kimutatták, hogy a kisfokú dysplasia nem mindig alakul át rosszindulatú daganattá, sőt, az 1-2 éves követési időszak alatt2 az 1. stádiumban levő cervicalis intraepithelialis neoplasmák (CIN 1) akár 70%-a is spontán meggyógyult.