Zöld tea az elhízás kezelésében

A Cell Biochemistry and Function folyóiratban július 20-án jelent meg a Sao Paulo székhelyű FAPESP kutatóinak tanulmánya, amelyben a zöld tea inzulinrezisztencát csökkentő hatását és potenciális fogyasztószerként történő alkalmazásának lehetőségeit vizsgáltók jó eredményekkel. A zöld tea régóta ismert ital, amelyet gyógyászati és antioxidáns tulajdonságai miatt széles körben alkalmaznak. Az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás irányult arra, hogy feltárja a zöld tea metabolikus betegségekre – különösen az elhízásra és a 2-es típusú cukorbetegségre – gyakorolt hatásait.

A most publikált vizsgálatsorozatot Rosemari Otton vezette a brazíliai Cruzeiro do Sul Egyetemen, és  először négy héten keresztül magas kalóriatartalmú étrenddel etetett egereket. Ez az étrend kifejezetten gazdag volt zsíros ételekben és nyugati táplálkozási szokásokat utánozza, tartalmazott például  csokoládét, süteményeket, sűrített tejet és egyéb cukros, feldolgozott élelmiszereket. Ezt követően az állatok 12 héten keresztül egy zöld tea alapú kezelési időszakon estek át, amely során továbbra is a magas kalóriatartalmú étrendet kapták, de egyes csoportok napi 500 mg/ttkg dózisban standardizált zöld tea kivonatot is kaptak intragasztrikus úton, azaz szondán keresztül adagolva. (Erre a beviteli módszerre a pontos dózis adagolása miatt volt szükség, emberi viszonylatban ez a mennyiség körülbelül napi három csésze zöld tea elfogyasztásának felel meg.) Egy korábbi, 2022 augusztusában az European Journal of Nutrition folyóiratban publikált tanulmányban a zöld teával kezelt elhízott egerek testtömegének akár 30%-os csökkenését figyelték meg. Otton kiemelte, hogy emberek esetében már 5–10%-os testsúlycsökkenés is klinikailag jelentős, így az állatkísérlet eredményei különösen figyelemre méltóak.

Otton hangsúlyozta, hogy nem minden kereskedelmi forgalomban kapható zöld tea felel meg a kívánt minőségi követelményeknek. A teafilterek például rendszerint nem garantálják a hatóanyagok megfelelő koncentrációját, ezért a kutató szerint ideális lenne gyógyszertári forgalomban elérhető, standardizált kivonatokat alkalmazni, amelyek biztosítják a flavonoidok jelenlétét – ezek a zöld teában található bioaktív vegyületek felelősek annak egészségre gyakorolt jótékony hatásaiért.

A vizsgálat egyik módszertani újítása az volt, hogy az állatokat termoneutrális környezetben, 28 °C-on tartották, szemben az állattartó létesítményekben szokásos 22 °C-os hőmérséklettel, amely az egerek számára krónikus hidegnek számít. A kutató szerint a hideg környezet aktiválja az állatok hőtermelő mechanizmusait, ami torzíthatja a vizsgált anyag hatásait. A termoneutralitás fenntartásával lehetőség nyílt arra, hogy a zöld tea hatásait környezeti interferenciától mentesen értékeljék.

A vizsgálat egyik kulcsfontosságú szempontja az izommorfológia megőrzésének nyomon követése volt. Az elhízás általában az izomrostok átmérőjének csökkenésével jár, azonban a zöldtea-kezelés megakadályozta ezt a folyamatot. Az izomrostok átmérőjének fenntartása arra utal, hogy a zöld tea képes megvédeni az izomszövetet az elhízás káros hatásaitól. Emellett a kutatók a glükóz metabolizmusában szerepet játszó gének – például az Insr, Irs1, Glut4, Hk1 és Pi3k – expresszióját is vizsgálták, és ezek jelentős növekedését tapasztalták a kezelt csoportban. A glükózanyagcseréhez elengedhetetlen laktát-dehidrogenáz (LDH) aktivitása szintén helyreállt. Otton szerint ez arra utal, hogy a zöld tea szelektív módon hat a testzsírra: míg az elhízott állatoknál testsúlycsökkenést idézett elő, a sovány állatoknál nem befolyásolta a testtömeget. Ez azért lehet így, mert a zöld tea hatásmechanizmusa a túlzott tápanyagbevitelhez kötődik, és valószínűleg közvetlenül a zsírsejtekre hat. A kutatócsoport továbbá vizsgálta az egyes bioaktív vegyületek izolált hatásait is, azonban azt tapasztalták, hogy a teljes kivonat szinergikus hatása jóval erőteljesebb, mint az egyes komponenseké külön-külön.

A zöld tea elhízásra gyakorolt hatásának egyik lehetséges magyarázata az adiponektin nevű fehérje szerepe, amelyet a zsírszövet termel, és gyulladáscsökkentő, valamint metabolikus szabályozó funkciókkal rendelkezik. Egy adiponektin-hiányos egérmodellen végzett vizsgálat során a zöld tea nem fejtett ki hatást, ami arra utal, hogy az adiponektin kulcsszerepet játszik a zöld tea biológiai hatásainak közvetítésében.

Bár az állatkísérletek eredményei biztatóak, Otton hangsúlyozza, hogy az emberek esetében még nem áll rendelkezésre elegendő adat a zöld tea biztonságos és hatékony adagolására vonatkozóan. A kivonatok összetételének változékonysága és az egyéni biológiai különbségek miatt nehéz egységes ajánlást megfogalmazni. A kutató szerint a legideálisabb megközelítés a rendszeres, hosszú távú fogyasztás, ahogyan az például Japánban is megfigyelhető, ahol a zöld tea napi szintű fogyasztása összefüggést mutat az alacsony elhízási arányokkal.

Otton úgy véli, hogy a természetes, könnyen hozzáférhető kezeléseknek fontos szerepet kell kapniuk az elhízás elleni küzdelemben, különösen a drága és mellékhatásokkal terhelt gyógyszeres terápiák alternatívájaként. Az örökzöld teacserje, vagyis a Camellia sinensis flavonoidokban gazdag növényként jelentős fitoterápiás potenciállal rendelkezik, amelyet a tudományos közösségnek a továbbiakban is részletesen vizsgálnia kell.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Green tea improves insulin sensitivity and glucose tolerance in obese mice

Does Green Tea Ameliorate Obesity in Mice Kept at Thermoneutrality by Modulating Skeletal Muscle Metabolism?

Irodalmi hivatkozás:

Celso Pereira Batista Sousa‐Filho et al, Does Green Tea Ameliorate Obesity in Mice Kept at Thermoneutrality by Modulating Skeletal Muscle Metabolism?, Cell Biochemistry and Function (2025). DOI: 10.1002/cbf.70094