A FOXP4 gén melletti egyik génváltozat és a long-COVID kockázata között asszociáció áll fenn, amely független a súlyos COVID-19 kialakulásának rizikójától.

A betegséget terjesztő tigrisszúnyogok északabbra tolódásával a chikungunya-láz is megérkezhet a vén kontinensre.

Mesterséges intelligenciát használó algoritmussal jelentősen felgyorsítható a vírusok elleni gyógyszerek kifejlesztése.

Németország, Magyarország és Szlovákia 2025 elején jelentett száj- és körömfájás eseteket az állatállományban. Vajon az egészségügyi dolgozóknak fel kell-e figyelniük a betegség emberi következményeire.

Hasmenésről akkor beszélhetünk, ha egy napon belül háromnál több alka­lommal laza, híg, vizes a széklet. Ez a viszonylag gyakori panasz legtöbbször bármilyen beavatkozás nélkül, néhány napon belül magától megszűnik. Egyéb tünetek, például láz vagy véres székletet esetén azonban minden­képp orvoshoz kell fordulni.

Világszerte a nők egyharmadát érintő betegségről most az derült ki, hogy szexuális úton is átvihető, ezért az érintett férfipartnereket is kezelni kell.

A hosszú COVID-betegek új elemzése öt különböző altípust azonosított, amelyek a kutatók szerint segítenek az állapot diagnosztizálásában.

A kardiovaszkuláris (CV) betegségek előfordulása és mortalitása Európa számos országában csökkenő tendenciát mutat, de még mindig a megbe­tegedések és a halálozás egyik fő oka. A kardiovaszkuláris kockázat függ attól, hogy látszólag egészséges vagy már ismert CV betegségben szenvedő populációt vizsgálunk-e, de a földrajzi régió vagy egy-egy major rizikófak­tor is jelentősen befolyásolhatja a CV rizikót. Az elmúlt években különböző betegcsoportokra kialakított, újabb kockázatértékelési módszerek isme­rete és használata elősegítheti az emelkedett CV rizikójú egyének időbeni azonosítását és kezelését, ezáltal a CV eredetű mortalitás csökkenését.

A nozokomiális pneumóniák (kórházi eredetű tüdőgyulladás, NP), külö­nösen a ventilációval összefüggő (VAP) és a multirezisztens (MDR) mikro­organizmusok okozta fertőzések az egészségügyi intézmények gyakori és súlyos problémái. Az új diagnosztikai és terápiás eszközök – például a célzott antibiotikumterápia és a légzőszervi fizioterápia optimalizálá­sa – jelentősen hozzájárulnak a gyógyulás elősegítéséhez és a mortalitás csökkentéséhez. A mesterséges intelligencia és a molekuláris diagnosztika integrálása, valamint az új antibiotikumok fejlesztése tovább javíthatja a nozokomiális tüdőgyulladások kezelésének hatékonyságát.