Száj- és körömfájás

A védekezési intézkedéseknek a gazdákra és a vidéki területeken élőkre és dolgozókra gyakorolt potenciálisan pusztító gazdasági hatásai mellett a szélesebb közösségre nézve mentális egészségügyi következményei is lehetnek. Az embereknek, különösen a krónikus betegségben szenvedőknek megnyugtatásra lehet szükségük a betegséggel kapcsolatos személyes kockázatukkal, az élelmiszerellátás biztonságával, valamint a fertőtlenítési intézkedésekből és a fertőzött állatállomány megsemmisítéséből eredő esetleges termés- és vízszennyezéssel kapcsolatban.

Magyarországon például a levágott szarvasmarhák tömegsírjainak közelében élő falusiak aggodalmukat fejezték ki a vízellátásukkal, valamint a tetemek bomlásának szagával kapcsolatban.

Az orvosoknak pszichológiai támogatást kell nyújtaniuk és közösségi kezdeményezéseket kell támogatniuk a járvány kitörésének társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében.

Milyen gyakorlati tanácsokat adhatnak a klinikusok?

Azoknak a betegeknek, akik vidéki vagy mezőgazdasági környezetben, illetve állatfeldolgozó létesítményekben dolgoznak, kerülniük kell a potenciálisan fogékony állatokkal való közvetlen érintkezést, hacsak nem szükséges, mondta Sonja Hartnack, s a Zürichi Egyetem (Zürich, Svájc) Állatorvosi Epidemiológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Létfontosságú, hogy a foglalkozási csoportokat tájékoztassák a biológiai biztonsági intézkedésekről. Fertőtlenítésük, a zuhanyozás és a ruha és lábbeli cseréje alapvetően fontos a helyszín elhagyását megelőzően. A potenciálisan fertőzött járművek és berendezések esetében is szükség van fertőtlenítő intézkedésekre.

Mik a kockázatok?

Bár a száj- és körömfájás közvetlenül nem fertőz meg embereket, pusztító hatással van a párosujjú patás állatokra, beleértve a szarvasmarhákat, sertéseket, juhokat és kecskéket. A megbetegedések tünetei: beleértve a hólyagokat, lázat, étvágytalanságot, sántaságot és csökkent tejhozamot, elérhetik a 100%-ot. Az elhullás általában kevesebb, mint 5% a felnőtt állatoknál, de fiatal állatoknál meghaladhatja a 20%-ot.

Mivel a száj- és körömfájás rendkívül fertőző, és a fertőzött állatok már a klinikai tünetek megjelenése előtt kiválasztják a vírusrészecskéket, a terjedés megakadályozására irányuló óvintézkedések drákóiak lehetnek, beleértve az egészséges állatok levágását, a védőkörzeteket, az állatok mozgásának korlátozását, az állatkertek és vadasparkok bezárását és a kereskedelmi tilalmakat.

Az ember szerepe a betegség terjesztésében

A fertőzött állatok mozgatásuk során érintkezésbe kerülhetnek vírusmentes állatokkal, illetve szennyeződhetnek a földterületek és utak, az emberek pedig szennyezett élelmiszerekkel, ruházattal, cipőkkel, szerszámokkal és járművekkel továbbadhatják a vírust. Az emberi táplálékláncot nem fenyegeti veszély, de a fertőzött hús véletlen elfogyasztása az állatokon járvány kitöréséhez vezethet.

A Frontiers in Veterinary Science című szaklapban 2019-ben közzétett áttekintés kimutatta a vadászattal, lövészettel, vadlessel és lovas tevékenységekkel kapcsolatos átviteli kockázatokat, különösen azokban az esetekben, ahol nagy létszámú embercsoportok, járművek, kutyák, lovak vagy fogékony vadon élő állatok vesznek részt.

A potenciális fertőzéshordozók (fomiták) közé tartoznak továbbá a csónakok, kerékpárok, lovaglófelszerelések, horgászfelszerelések és fegyverek. A vírus a széllel is terjedhet, és a levegőben akár 60 km távolságig is eljuthat.

Mely országok érintettek?

A száj- és körömfájás először januárban jelent meg ázsiai bivalyoknál Németországban. Magyarország márciusban jelentett érintett állatállományt, áprilisban pedig a szomszédos Szlovákiában is jelentős járvány tört ki. Áprilisban Ausztria több tucat határátkelőt zárt le, máshol pedig fertőtlenítést rendelt el az autók és a gyalogosok számára, hogy megpróbálja megállítani a terjedést. A Cseh Köztársaság, bár eddig nem volt érintett, fertőtlenítő intézkedéseket vezetett be a teherautók által használt határátkelőkön.

Közép-Európában állatok ezreit vágták ki, és a hatóságoknak kettős kihívással kell szembenézniük: a potenciálisan fertőző tetemek tonnáinak ártalmatlanításával és a betegség terjedése és a fertőzés miatt aggódó helyiekkel. A nyilvánosság tiltakozott az egészséges állatok kényszervágása miatt, és az egészséges állatok leölése helyett inkább karantén és vizsgálatok elvégzése mellett érveltek.

Hatásai

Az ellenőrzési intézkedéseknek pusztító gazdasági hatásai vannak, beleértve az állományok leölése miatti közvetlen pénzügyi veszteségeket, valamint az állatállomány értékesítésében, illetve a hús- és tejtermelésben bekövetkező kieséseket, amelyek hiányt vagy árdrágulást okozhatnak. A költségek a gazdaságban is éreztetik hatásukat; a kereskedelmi és exporttilalmak a külföldi piacokra való bejutás elvesztéséhez vezetnek, a vidéki területeken való mozgás korlátozása pedig súlyos következményekkel járhat a turizmusra nézve.

A lehetséges következményekre a múlt hónapban derült fény, amikor az Egyesült Királyság Németországot, Magyarországot, Szlovákiát és Ausztriát követve betiltotta az élelmiszerimportot, megtiltva az utazóknak, hogy sajtot és hústermékeket hozzanak magukkal az Európai Unióból.

Mentális egészségügyi következmények

A 2001-es brit ragadós száj- és körömfájás-járvány - amelynek során a hatóságok állatok millióinak levágását rendelték el - által érintett emberekről készített tanulmány „mélyreható pszichoszociális hatásokat” állapított meg, és „emberi tragédiának, nem csupán állati tragédiának” minősítette a járványt.

A megkérdezettek a közösségeken belüli feszültségekről és konfliktusokról, romló egészségi állapotról, valamint szorongásról, gyászról, félelemről, társadalmi elszigeteltségről és a hatóságokba vetett bizalom elvesztéséről, továbbá alvászavarokról, rémálmokról és koncentrációvesztésről számoltak be több mint egy évvel később. A levágott állatok máglyahalála fejfájást, hányingert és légzési problémákat okozott.

A kutatók szerint az esemény sok vidéki egészségügyi szakember munkájára volt hatással éveken át, és a szorongás „messze túlmutatott a gazdálkodó közösségen”. Megjegyezték, hogy az érintetteknek „gondos és megfelelő támogatásra van szükségük ahhoz, hogy újjáépítsék az életüket és visszanyerjék bizalmukat”.

 Hartnack szerint az egészségügyi szakemberek sokat tehetnek a jelenlegi járványkitörés során az ellenálló képesség előmozdításáért. „A gazdákkal való kommunikáció és empátia, valamint tevékenységük [megértése] kulcsfontosságú” - mondta.

Forrás: Medscape