Az alábbi összeállításban a 2020-ban piacra került 15 legnagyobb árbevételt hozó gyógyszert foglaltuk össze.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 decemberében az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2019 júliusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

A perzisztens vagy visszatérő kellemetlen szájszag (foetor oris, halitózis) min­den életkorban előfordul, gyakorisága a fejlett országokban 10–50%. Súlyos esetekben jelentős negatív hatása lehet a betegek önértékelésére és társas kapcsolataira. Hátterében leggyakrabban az oro- vagy a nasopharynx elvál­tozásai állnak, de más belgyógyászati kórképek kísérőjelensége is lehet, ilyen­kor a betegvizsgálat során kézenfekvő és hasznos információt jelent. Írásunk a foetor oris gyakori okait, a kivizsgálás és a terápia lehetőségeit foglalja össze.

Összefoglalásunkban bemutatjuk a főbb reumatológiai kórképek tipikus szemészeti tüneteit. A szemészeti tünetek jobb megismerésével közelebb juthatunk a szisztémás gyulladásos betegségek pontos diagnózisához és megfelelő kezeléséhez.

A szisztémás vaszkulitiszek kezelése nagy kihívás. Főként a generalizált, sú­lyos állapotok azonnali kezelése elengedhetetlen, ettől függ a beteg sorsa, a szervi károsodás és a túlélés. Ilyenkor alapvető az immunszuppresszió. A kezelés függ a betegségtípustól. A kortikoszteroidok csaknem mindig első választást képeznek. 

A hiperkalcémia – a vér megemelkedett kalciumszintje – gyakori anyag­cserezavar, amely életveszélyessé is válhat. Összefoglaljuk, hogy milyen betegségek állhatnak a hiperkalcémia hátterében, melyek a leggyakoribb tünetek, s hogy mit tehetünk a megelőzés és a kalciumszint csökkentése érdekében.

A háziorvos gyakran lát duzzadt, vörös szemhéjat. A bőr felszíni elváltozásai közül a szemhéjak duzzanatával és vörösségével járhatnak a herpes zoster ophtalmicus, a kontaktdermatitisz, az atópiás dermatitisz okozta kiemel­kedő, száraz plakkok, valamint a malignus bőrelváltozások (pl. bazálsejtes vagy szkvamózus sejtes bőrrák). A szemhéj szélén levő, jól körülírt terime gyakran árpa. A szemhéj közepe táján levő terime általában jégárpa. Fontos a preszeptális és az orbitális cellulitisz azonosítása, kezelése és egymástól való elkülönítésük. Néha a szemüregben zajló autoimmun folyamat vagy a szem tumora kelti azt a benyomást, hogy duzzadt a szemhéj.

Autoimmun betegségekben fokozott az akut veseelégtelenség kockáza­ta. Például ANCA asszociált vaszkulitiszben akár a 90%-ot is elérheti az intrarenális akut veseelégtelenség kialakulásának valószínűsége. A jelen­tős mértékű károsodások elkerülésének fontos feltétele a gyors és pontos diagnózis. De mikor kell vaszkulitiszre gondolni? És mi a helyes terápia?