Az előrehaladott vagy áttétes vesekéreg-daganatos betegek kezelésében a terápiás lehetőségek a 15 éve tartó tirozin-kináz-inhibitor- (TKI-) éra után jelentősen bővültek az új típusú immunterápiák megjelenésével, valamint a korábbi standard nephrectomia szerepének és időzítésének átértékelődésével. Különösen kedvező eredmények érhetők el, ha első vonalban az immunonkológiai készítményeket kombináljuk CTLA4-gátlóval vagy VEGFR-gátlóval. Az eddig mértékadó terápiák (sunitinib, pazopanib) a jó prognózisú betegek kezdeti terápiájában továbbra is opciók. Közleményünkben ismertetjük napjaink modern terápiás lehetőségeinek alapjait és a legújabb kezelési irányokat. 

A szisztémás gyógyszeres kezelésnek mind a korai, mind az áttétes stádiumú emlődaganatok ellátásában jelentős szerepe van. Ma már a kezelés mindig egyénre szabottan történik, a terápia előnyeinek és kockázatainak mérlegelése mellett a beteg preferenciája is egyre fontosabb szempont. Az emlőrák egységes kezelését nemzetközi, folyamatosan aktualizált ajánlások segítik klinikai vizsgálatok és metaanalízisek evidenciái alapján. Magyarországon az emlőrák kezelésére a Kecskeméti Emlőrák Konszenzus Konferencia tesz szakmai ajánlást.¹ 

A tüdődaganatok kezelése a molekuláris patológiai ismeretek bővülésével jelentősen átalakult. Feltárult a genetikai eltérésen alapuló célzott kezelések lehetősége, jelentős túlélési előnyt nyújtva a betegeknek, jó életminőség megtartásával. Ezeket a citotoxikus kemoterápiás kombinációkat megelőzve elsőként kell adni a mutációt hordozó betegeknek. Az immunellenőrzőpont-gátló immunterápiák átírták a terápiás irányelveket, kombinációban és monoterápiában egyaránt, de első vonalas alkalmazásuk csak akkor jön szóba, ha genetikai mutáció nem igazolható. 

Jelen közlemény a TNBC típusú emlőrákokkal kapcsolatos legújabb molekuláris ismereteket és azok precíziós medicinában való felhasználásának lehetőségeit foglalja össze. 

Biztató, statisztikailag szignifikáns eredményeket mutatott az atezolizumab és a bevacizumab kombinációban történő alkalmazása irreszekábilis hepatocelluláris carcinomában a III. fázisú IMbrave150 klinikai vizsgálat adatai szerint. 

A daganatok kikerülik vagy elnyomják az immunrendszer spontán tumorellenes védekezését, ám az immunterápia ezt a blokádot áttörve akár több kezelésen progrediált betegek körében is tartós és komplett választ ered­ményezhet. Ezért az immunterápiát sokan már az onkológia ötödik egyen­rangú pillérének tekintik.

A vesesejtes veserák igen gyakori, ezért is kíséri megkülönböztetett figyelem e daganattípus különböző szövettani és molekuláris változataival foglalkozó kutatásokat.

A F. Hoffmann-La Roche és a Genentech közös klinikai vizsgálatában kiterjedt stádiumú kissejtes tüdőrákban (SCLC) szenvedő betegekben az első vonalbeli kezelésként alkalmazott atezolizumab a placebóhoz képest szignifikáns mértékben javította a teljes túlélés (OS, overall survival) medián időtartamát.

New England Journal of Medicine (NEJM), 2018. szeptember 25.

A kissejtes tüdőrák a tüdő rosszindulatú megbetegedéseinek 10–15%-át teszi ki. Az első vonalas gyógyszeres terápiában több mint harminc éve nincs előrelépés, a platina–etopozid kezelés a standard. Két fontos, lezá­rult harmadik fázisú klinikai vizsgálat is igazolta előrehaladott stádiumú betegség esetén azt, hogy az immunterápia kombinálása a hagyományos platina–etopozid kezeléssel egyértelmű terápiás előnnyel jár (IMpower133, CASPIAN), összevetve a standard kemoterápiás metódussal első terápiás vonalban. Az IMpower133-as vizsgálat részletes ismertetésével a már be­fogadott indikációval rendelkező PD-L1-inhibitor atezolizumabkezelés hatékonysági analízisére fókuszálunk.

Néhány újdonságról: atezolizumab és bevacizumab kombinációjával a túlélés meghosszabbítható az újonnan diagnosztizált hepatocelluláris carcinomás betegeknél; a túlélés hosszabb, mint ami a jelenlegi standard nexavarral elér­hető. Mesotheliomás betegeknél, akik megelőző platina alapú kemoterápia mellett progrediáltak, pembrolizumabbal ugyanolyan eredményt értek el, mint konvencionális kemoterápiával, a tumorválaszt mutató esetek száma több, mint amit kemoterápiánál tapasztaltak. Endometrium carcinomákban a lenvatinib és a pembrolizumab kombinációjával ígéretesek az eredmé­nyek. Az axitinib és a pembrolizumab új első vonalbeli kezelés vesesejtes carcinomákban. A GEJ tumorokban az ún. Dickkopf-1 fehérje kifejezett jelen­léte prediktív értékkel bír a pembrolizumabkezelés hatékonyságát tekintve.