Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Holland kutatók bemutattak egy olyan, minden mammográfra felszerelhető lemezt, amellyel standardizálható és csökkenthető a kompresszió, miközben nem romlik a képminőség és kisebb a nyomás okozta fájdalom. 

A koffeinnel szembeni érzékenység genetikailag meghatározott, aktivitásnövelő hatása egyesek szerint csak az arra érzékenyek esetén érvényesül, más vizsgálatokban viszont mindenkinél dózisfüggően hat. 

Sokunk mindennapjainak elengedhetetlen része a kávé, amelyből a világon naponta 1,6 milliárd csésze fogy. A koffein egy szociálisan elfogadott pszichoaktív drog, amelynek számos más, egészségre gyakorolt hatása is van.

A csecsemők éjszakai ébredései megterhelők a család számára. Az ismertetett tanulmányban azt vizsgálták, hogy az anyai koffeinfogyasztás befolyásolja-e a csecsemők alvásmintázatát.

Orvosként a drogkérdésnek elsősorban az egészségügyi aspektusára figyelünk, de a szociális, gazdasági, kriminális, etikai vonatkozások is rendkívül jelentősek, a következmények pedig szinte elviselhetetlenül súlyosak lehetnek. Hogyan állhatott elő ez a helyzet?