A terhesség és szoptatás alatti anyai koffeinfogyasztás hatása a csecsemők alvásmintázatára

A csecsemőkor során a gyakori éjszakai ébredések megviselik mind a szülőket, mind a csecsemőket. A rendszeres éjszakai ébredés gyakoribb fiúknál, a kizárólag szoptatott csecsemőknél és azoknál, akik együtt alszanak szüleikkel. Továbbá a csecsemőkori alvászavar összefüggést mutat a szülők rosszabb társadalmi-szociális helyzetével, valamint bizonyos szülői magatartásformákkal (a csecsemő hosszas kézben tartása; gyakori szoptatás, gyors kézbevétel a csecsemő sírásakor).

A koffein stimuláns hatása közismert. Tudjuk a koffeinről, hogy befolyásolja a felnőttek alvásmintázatát, kitolja az elalvás időpontját, bár igen nagy különbségek vannak a koffeinre kialakuló alvászavar iránti egyéni érzékenységben. Nem tisztázott, hogy ez a tolerancia kialakulásának köszönhető, vagy inkább genetikai módosító tényezők állnak a háttérben.

A terhesség alatt is gyakori a kávé és más koffeintartalmú italok fogyasztása. Ennek a magzatra gyakorolt hatását nem ismerjük. A koffein lassabban metabolizálódik a terhesség utolsó időszakában, ugyanakkor átjut a placentán, és a magzatvízből a magzat nyelheti is, ráadásul a magzat koffeinlebontó kapacitása alacsony. A szoptatás alatt az anyatejbe is kiválasztódik a koffein, amit a csecsemő 3 hónapos koráig nem tud lebontani. Ezek alapján merül fel annak lehetősége, hogy az anyai koffeinfogyasztás befolyással lehet a gyermek alvási szokásaira.

A vizsgálatba Pelotas város (Dél-Brazília) 2004-ben született csecsemőit vonták be. Az anyák koffeinfogyasztási szokásait a szülés után rögzítették, ekkor az újszülötteket is megvizsgálták. Kontrollvizsgálat 3 hónapos korban volt, ekkor rögzítették a csecsemő alvási szokásait és az anyák koffeinfogyasztását. Az anyák a kontroll előtti 15 napban naplót vezettek arról, hogy gyermekük mennyit aludt napközben és éjjel, hányszor ébredt éjjel (ébredésnek tekintették, ha a csecsemő szülei is felébredtek, és a csecsemő segítség nélkül nem aludt vissza), valamint ennek esetleges okáról (pl. betegség). Továbbá rögzítették az anyák koffeinfogyasztása (koffein mennyisége, napi eloszlása, forrása) mellett az anyák korát, bőrszínét, dohányzási szokásait, alkoholfogyasztását, korábbi terhességeik számát, iskolázottságát, a család jövedelmét, az esetleges anyai depressziót (Edinburgh Postnatal Depression Scale).

Összesen 4231 anyát vontak be, és egy alcsoport – 885 csecsemő – alvásmintázatát gyűjtötték össze. A bevont anyák közül egyetlenegy nem fogyasztott koffeint. A nagy mennyiségű koffein (több mint 300 mg/nap) fogyasztása összefüggést mutatott a dohányzással, alkoholfogyasztással. Az iskolázottság és a család jövedelme fordított arányban állt a nagy mennyiségű koffeinfogyasztással.

A csecsemők átlagos napi alvásideje 13,4 óra volt, 46,2%-uk aludt egy ágyban szüleivel. A csecsemők több mint háromnegyede ébredt fel egyszer éjjel, és 54,7%-uk minden éjjel felébredt. Gyakori (3 vagy több) éjjeli ébredést a vizsgált babák 13,8%-ánál tapasztaltak. A gyakori ébredés jellemzőbb volt a fiúkra, a terhesség alatt dohányzó és/vagy rendszeresen alkoholt fogyasztó anyák csecsemőire. Azok az anyák, akik koffeint nagy mennyiségben (több mint 300mg/nap) fogyasztottak a terhesség alatt és a szülés utáni 3 hónapban (6,2%), nagyobb eséllyel tapasztaltak gyakori éjjeli ébredést, de a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns (22,5% vs. 13%). A gyakori éjjeli ébredés prevalenciája a sok koffeint fogyasztó és szoptató anyák csecsemői között volt a legnagyobb, bár ez a különbség sem volt statisztikailag szignifikáns.

A bemutatott brazil vizsgálatban a terhesség alatti koffeinfogyasztás általánosnak tekinthető, nagy mennyiségű koffeint (300 mg/nap) a terhesség alatt a nők 20%-a, a szoptatás alatt 14%-uk fogyasztott. A csecsemők nagy része éjjelente felsírt 3 hónapos korban, a gyakori éjszakai ébredés a csecsemők 14%-ánál fordult elő. Az anyai koffeinfogyasztási szokások nem befolyásolták érdemben a csecsemők alvásmintázatát 3 hónapos korban.

Ez meglepő eredmény, mivel a csecsemők koffeinmetabolizáló kapacitása alacsony. Feltehetően a csecsemőkben tolerancia alakul ki. Egy vizsgálatban a koffein-naiv és a koffeinnel rendszeresen találkozó magzatok viselkedése, mozgása, szívritmusa eltérő volt koffeinexpozíciót követően. Ez utalhat arra, hogy a rendszeres koffeinhatásnak kitett magzatoknál tolerancia alakul ki. Habár a koffeinnel szembeni tolerancia nem pontosan tisztázott jelenség, az egyén koffeinre adott reakcióit számos tényező befolyásolhatja.

A szerzők megvizsgálták a koffein által a 3 hónapos csecsemők sírásmintázatára és kólikás epizódjaira gyakorolt hatást is, valamint 12 hónapos korban az éjszakai ébredésekre gyakorolt hatást, de nem találtak összefüggést. Az éjszakai ébredések átlagos száma 1,8 volt, ami kevesebb a más tanulmányokban leírt 2,7-2,8-nél.

Ebben a vizsgálatban ébredésnek tekintették, ha a csecsemő felébredt és erre felébredtek a szülők, ha azonban visszaaludt sírás nélkül és anélkül, hogy a szülők felkeltek volna, nem tekintették felébredésnek. Így a sírás nélküli ébredések a szülőktől külön alvó csecsemők esetében észrevétlenek maradhattak ebben a tanulmányban. Az ébredések számát a szülők alvási szokásai, érzékenysége is befolyásolhatták.

Bár több tanulmány igazolta, hogy az iskoláskorúak koffeinfogyasztása a figyelem csökkenésével, izgatottsággal jár, a csecsemők esetében csak néhány vizsgálat született. Ezek azonban nem igazolták a koffein alvászavart okozó hatását. Továbbá a koraszülöttek apnoéjának megelőzésére alkalmazott koffein sem befolyásolta az alvásmintázatot.

Összefoglalva, a terhesség és szoptatás alatt elfogyasztott koffein nem befolyásolta a csecsemők éjszakai ébredésének gyakoriságát.

Az ismertető az alábbi közlemény alapján készült:

Santos IS, Matijasevich A, Domingues MR. Maternal caffeine consumption and infant nighttime waking: prospective cohort study. Pediatrics 2012;129;860–868