A nyílt forráskódú tudományos eszközök és reagensek, valamint a megfizethető árú 3D-printerek demokratikus forradalmat indítottak az alapkutatásban és a diagnosztikában.

A viszketés az egyik legelviselhetetlenebb és leggyakoribb szubjektív tünet. Elsősorban a bőrhöz kapcsolódik, bár allergiás betegek időnként nyálkahártyák (torok-, szemnyálkahártya) viszketéséről is panaszkodnak. A viszketéssel járó bőrbetegségek és szisztémás betegségek mellett számos környezeti faktor (rovarcsípés, növények, a bőr kiszáradása) is okoz viszke­tést. Sokféle helyi és szisztémás kezelés közül válogathatunk.

Egy 575 fő bevonásával lefolytatott kameruni vizsgálat szerint a bélparaziták jelenléte szoros korrelációt mutat a bél mikrobiom-szerkezetével. A megfigyelés alapján felvetődik, hogy a mikrobiom módosításával mérsékelhető lehet a parazitainfekciók kockázata.

Az Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszer Hatósága (FDA) 2020 júniusában az alábbi új készítmények forgalomba hozatalát engedélyezte.

Egy most megjelent vizsgálat szerint a kórházban kezelt COVID-fertőzöttek klorokin- és hidroxi-klorokin-terápiájához fokozott mortalitás és a szívritmuszavarok gyakoribb előfordulása társul.

A malária ellen régóta használatos (és reumatikus betegségek kezelésére is alkalmazott) gyógyszert, a hidroklorokint sokan reménybeli COVID-19 gyógyszernek tekintik.

Még nem teljesen reménytelen csökkenteni és megállítani a klímaváltozás negatív egészségügyi hatásait.

A súlyos maláriás betegek kezelése kritikus helyzetűvé vált az USA-ban, mivel a gyártó beszüntette az intravénás kinidin glukonát előállítását.

Ma a metformin a leggyakrabban felírt antidiabetikum, világszerte mint­egy 150 millió cukorbeteg szedi rendszeresen. Közel másfél évtizede ez az elsőként alkalmazandó gyógyszer 2-es típusú diabetes mellitusban több nemzetközi szakmai szervezet ajánlása alapján. Egyes vélemények szerint még ma sem értékeljük eléggé ezt a gyógyszert, mások kételyeket fogal­maznak meg a metforminkezelés makrovaszkuláris és egyéb előnyeivel kapcsolatban.

Szerzők részletesen tárgyalják a klímaváltozás egészségi állapotra gya­korolt hatásait és ezek összefüggését az érintett populációk jellemzőivel. Szólnak a hőhullámok kiváltotta egészségkárosodásokról, a fokozódó légszennyeződés és az ultraibolya sugárzás negatív következményeiről, a vízzel terjedő és a táplálkozással összefüggő kórképek fontosságáról, az allergiás betegségek számának és elterjedésének klímaváltozással kap­csolatos kérdéseiről, a vektorokkal terjedő fertőzések növekvő jelentősé­géről, részben saját vizsgálataik alapján elemzik a várható tendenciákat. Hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás hat az egészségügyi ellátórend­szerre is. A klímaváltozás oktatásának helye van az orvosképzésben és az orvostovábbképzésben.