Fertőző betegségek gyakoriságának eltérései
Az Európai Unió országaira kiterjedő felmérés szerint általában gyakoribbak a fertőzéses esetek a férfiak körében.
- Immunellenőrzőpont-gátlók fertőzések ellen
- Húgyúti fertőzések elleni vakcina
- Új gyógyszer húgyúti fertőzésekre és tüdőgyulladásra
- Vizelési zavarok kezelésének fontossága
- Kismedencei gyulladás
- Univerzális vakcina a légúti vírusfertőzések kivédésére
- Megfázás és long-COVID
- A várandósok COVID-járvány alatti testtömeg-növekedése
- Long-COVID-ot jelző biomarkerek
- Vírusellenes gyógyszer és terjedő SARS-CoV-2 mutációk
- A vérplazma fehérje-összetételének változása poszt-COVID szindrómában
- Forradalmian új megközelítés a vírusok elleni védekezésben
- Nanotechnológia a fertőző betegségek diagnosztikájában
Az Eurosurveillance folyóiratban április 4-én jelent meg a European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC) tanulmánya cikke, amelyben az Európai Unió/Európai Gazdasági Térség (EU/EGT) országaiban a 2012-2021 közötti tízéves időszakban az orvosok által a betegek részére jelentett összesen 5,5 millió fertőzéses eset nemi megoszlását vizsgálták. A nemek között jelentős eltéréseket találtak: a férfiak aránya a pertussis és a Shiga toxint termelő Escherichia coli (STEC) fertőzések esetében átlagosan 40-45%, a HIV/AIDS esetében pedig 75-80% között mozgott - ez volt a két szélsőérték, de a fertőzéses megbetegedések során általában a férfiak aránya volt magasabb.
“Bár mostani tanulmányunk nem tudta teljes mértékben megmagyarázni az országok és betegségek között megfigyelt különbségeket, néhány érdekes eredményre azért felfigyelhettünk” - nyilatkozta Julien Beauté, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) egyik szakértője és az elemzés társszerzője.
A tanulmány minden egyes fertőző betegség esetében rögzítette a férfiak arányát, amelyet országonként, évenként és hat korcsoport szerinti (<5, 5-14, 15-24, 25-44, 45-64 és ≥ 65 év) bontásban is értékeltek. A jelentést tevő országok száma az egyes fertőző betegségek esetében 24 (Chlamydia trachomatis fertőzés és hepatitis B) és 30 (HIV/AIDS, invazív Haemophilus influenzae betegség, légiós betegség és tuberkulózis) között mozgott. Az olyan eseteket, amelyeknél a nemet „egyéb” megjelöléssel jelentették, kizárták.
A campylobacteriosis, az akut hepatitis B, a légiós betegség, a malária és a HIV/AIDS esetében a férfiak aránya minden országban 50% fölött volt. Csak két betegség, a pertussis és a STEC-fertőzés esetében volt a legtöbb országban 50% alatti a férfiak aránya. A nemi megoszlás a legtöbb ország esetében nem mutatott jelentős különbséget, ami a nemek közötti gyakorisági eltérések közös okaira utalhat. A legtöbb kiugró érték a kevés esetet bejelentő országoknál fordult elő. Az országspecifikus szűrési politikák szintén magyarázatot adhatnak az EU/EGT átlagtól eltérő országokban megfigyelt nemi arányokra.
A biológiai nemek szerepe a fertőző betegségek átvitelében összetett, függ a kontextustól és a betegségtől. Bár a tanulmány nem tudta teljes mértékben megmagyarázni az adatokban megfigyelt nemi különbségeket, mégis rámutatott néhány érdekes közös vonásra az egyes betegségcsoportoknál.
Egyes nemi úton és vérrel terjedő betegségek, például a HIV és a hepatitis B esetében a férfiak aránya mindig magasabb volt, ami valószínűleg az átvitel bizonyos módozataihoz kapcsolódó magasabb fertőzési kockázatot tükrözi. A malária esetében a férfiak magasabb aránya a férfiak nagyobb expozíciójának tudható be, mivel egy korábbi tanulmány szerint a nők kisebb valószínűséggel fertőződnek vektorok által terjesztett betegségekkel. Más különbségek a kockázattal és a teszteléssel függhetnek össze, például a C. trachomatis-fertőzött férfiak alacsonyabb arányát leginkább a vizsgálati politikával magyarázták, mivel a Chlamydia előfordulása valószínűleg mindkét nemben hasonló, de a szűrőprogramok elsősorban a szexuálisan aktív fiatal nőket célozzák meg.
Az eredményekben tükröződik a felügyeleti rendszerek jellemzőinek jelentősége. Beauté szerint: “A tanulmány rávilágított a felügyeleti rendszerek és a dokumentálás szerepére: ilyen az esetfelismerési politika (pl. a tünetmentes emberek szűrése), a fertőzés konkrét környezete (pl. utazás, járművek, adott foglalkozás) vagy az átvitel módja (pl. férfiak közötti szex), amelyek a nemek közötti különbséget okozhatják. De ilyenek a biológiai nemre és a “genderre” (itt elsősorban a szexuális irányultságra) vonatkozó információk is egyes betegségek, például a szexuális úton terjedő fertőzések esetében.”
A tanulmányban található információk segíthetnek a közegészségügyi szerveknek a célzott közegészségügyi beavatkozások tervezésében, végrehajtásában, például szűrővizsgálati programok, foglalkozás-egészségügyi programok során.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Study highlights sex differences in notified infectious disease cases across EU
Irodalmi hivatkozás:
Differences between males and females in infectious diseases notifications in the EU/EEA, 2012 to 2021, Eurosurveillance (2024). DOI: 10.2807/1560-7917.ES.2024.29.33.2300655. www.eurosurveillance.org/conte … S.2024.29.33.2300655
