Az egészségi állapotuk követésére alkalmas, viselhető elektronikus eszközök megzavarhatják a szívbe ültethető elektronikus eszközök működését, és komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek.

A syncope rövid ideig tartó, külső beavatkozás nélkül, spontán szűnő esz­méletvesztés, melynek hátterében átmeneti globális agyi hipoperfúzió áll. A reflex syncope csoport legjellemzőbb tagja a vazovagális syncope, más néven a közönséges ájulás. A közönséges ájulást a jellegzetes kiváltó tényezők és a beharangozó tünetek alapján könnyen felismerjük. A kezelés első lépése a rosszullét természetének megértetése a pácienssel, de szóba jön végleges pacemaker beültetése is.

A palpitáció a háziorvosi és a kardiológiai gyakorlatban egyaránt elő forduló, gyakori és sokszínű panasz, melyet számos betegség eltérő mechanizmusokkal válthat ki. Hátterében az esetek döntő többségében komolyabb szívbetegség nem igazolható, azonban a kardiogén okok kizárására minden esetben különös figyelmet kell fordítani, és e tekintetben törekedni kell az optimális konzultatív tevékenyégre a családorvos és a kardiológus között. Összefoglalónk a panasz kialakulásának okait, a diagnosztika és a terápia szempontjait taglalja a háziorvos szemszögéből, a European Heart Rhythm Association (EHRA) állásfoglalásának fényében.

A gyomortartalom távozása betegségek kapcsán gyors vagy elhúzódó ürülésben nyilvánul meg. Ez a dysrhythmia a beteg gyermekek mintegy 50%-ánál következményes kórformákkal, például hányással, hasmenéssel, illetve azok káros utóhatásaival járnak együtt, amelyek befolyásolják az anyagcserét, a gyógyszerelést, ezáltal a beteg gyógyulási esélyeit jelentősen rontják. A közlemény célja a fiziológiás és patológiás gyomorállapot élettani hátterének, a vizsgálati módoknak és a terápiás lehetőségeknek bemutatása.

Ismét bebizonyososdott, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek és az okostelefonok a szívritmusszabályzókkal elektromos interferenciát okozhatnak, ezért fontos a kellő távolság betartása. 

Csaknem hat évtizede készítette el egy svéd mérnök az első beültethető pacemakert. A közelmúltban ismertették az első, szívbe ültethető, vezeték nélkül működő, a korábbiaknál tízszerte kisebb pacemakert, melynek bevezető vizsgálatai folynak. A műszer telepe tízéves folyamatos működésre alkalmas.

A hipertrófiás kardiomiopátia a leggyakoribb monogénes kardiomiopátia. A hir­telen szívhalál elsődleges és másodlagos megelőzése, valamint a genetikai ta­nácsadás pontos diagnosztikát követel. Tünetekben megnyilvánuló lefolyás ese­tén a kezelés középpontjában a béta-blokkolók és a kalciumantagonisták állnak. Ugyancsak bevett kezelési mód a miektómia és a septum részeinek perkután al­koholos ablációja. Nehéz feladat az elsődleges megelőzés céljából implantálható kardioverter-defibrillátorral ellátandó betegek azonosítása. Ehhez az elterjedt koc­kázati tényezők mellett az új képalkotó eljárásokat is érdemes segítségül hívni.

Ha állandóan vagy időnként kórosan lassú vagy szabálytalan a szívműködés, ha az EKG bizonyos kóros eltéréseket mutat, az egyszerű műtéttel beültethető elekt­romos szívritmus-szabályozó (pacemaker, ejtsd: pészméker) segít megelőzni a tü­neteket, rosszulléteket, akár a hirtelen szívhalált. Magyarországon évente több ezer beteg kap szívritmus-szabályozót.

Az új ESC-irányelvek értékes tanácsokkal szolgálnak a bradikardiában szenvedő és szinkópékról beszámoló betegek pacemakeres kezelésének indikálásához és a készülék kiválasztásához. A permanens és az intermittáló aritmia fogalmának bevezetésével az útmutató megkönnyíti a tünetek értékelését, a diagnosztikát és a pacemaker-beültetés indikálását. Ajánlásai a nehezebb esetekben (szárblokkok, első fokú atrioventrikuláris blokk, tünetmentes pulzuskimaradás) elősegítik az egyedi elbírálást. Kiterjedt a szerzők figyelme számos gyakorlati tudnivalóra is (antikoaguláció melletti implantáció, MRI-kompatibilis készülékek, telemonitorozás). 

A klinikai szív-elektrofiziológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága. Néhány évtized alatt a döntően diagnosztikai lehetőségeket biztosító szakterület a szívritmuszavarok széles spektrumát hatékonyan kezelni képes tudományággá vált. A fejlődés hátterében döntően a nem farmakológiai módszerek gyors ütemű fejlődése és klinikai alkalmazása áll.