Négy újabb vizsgálat eredményei szerint a sztatinkezelés mellett 30%-kal csökken a COVID-19 fertőzés súlyos, vagy végzetes kimenetelének kockázata.

A vénás fekélyek nyílt sebek a bőrön, többnyire a lábszáron, leginkább a belboka felett. Alapos sebgondozás, a végtag vérkeringését javító komp­ressziós eszközök viselése nélkül elkerülhetetlen a szövődmények kiala­kulása, a fekélyek kiújulása.

Súlyos COVID-19 betegségben igen sokszor fordul elő thromboemboliás ese­mény. A kórházi felvételkor detektált coagulopathia – emelkedett D-dimer-és fibrinogénszint, megnyúlt protrombinidő, csökkent plazminogénszint, alacsony trombocitaszám – a halálozás egyértelmű prediktora. Nagyon fontos, hogy a kórházi felvételkor thrombosis-kockázat-becslés történ­jen, melynek alapján megfelelő, sokszor a szokásos dózist meghaladó tromboprofilaxis szükséges kis molekulatömegű heparin formájában. A tromboprofilaxist a hazabocsátást követően is ajánlatos folytatni.

A krónikus betegségek okozta halálozás még ma is jelentős hányadot tesz ki a halálokok között világszerte, és az egészségügyi ellátási költségek számottevő hányadát is az idült kórképek kezelése és gondozása emészti fel. A leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak a reumás kórképek, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség. A hypertonia és a diabetes mellitus a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és az idült vesebetegség leggyakoribb kockázati tényezője.

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A fekélyeket vénás betegségre utaló jelek is kísérhetik. A főbb súlyos szövődmények a fertőzés és a rosszindulatú elfajulás. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a megfelelő kezelés elemei: kompressziós terápia, testmozgás, kötözések, pentoxifillin, szöveti termékek. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

Egy vérteszt segítségével már nem sokkal a megszületés után azonosítható, hogy a szülés közben elszenvedett oxigénhiány mely csecsemőknél növeli a súlyos a neurológiai károsodás kockázatát.

A témában végzett eddigi legnagyobb vizsgálat adatai alapján biztonságosabb, ha a szükséges epeműtétre már a várandósság alatt sor kerül, mint ha azzal a szülés utánig várnak.

A vashiányos vérszegénység a várandósság gyakori kísérőjelensége: a fej­lett országokban a szülésig csaknem minden negyedik várandósnál jelent­kezik, míg világszinten akár 38%-os arányról is beszélnek, azaz több mint minden harmadik várandóst érinti (miközben a nem terhes nők körében nem éri el a 30%-ot sem).

A metformint szedő cukorbetegek kilátásai kedvezőbbek COVID-19 fertőzéskor.