A gyermekgyógyász szerepe a serdülőkori acne kezelésében

FŐ SZEMPONTOK
1. A háziorvosi gyakorlatban az acne a leggyakoribb bőrbetegség; a 15–17 éves korosztályban előfordulási aránya 85%-ra tehető.
2. A pubertás korai szakában a fekete és fehér comedók uralják a képet, jellegzetesen az arc középső része (homlok közepe, orr, áll) érintett.
3. A Propionibacterium acnes egy anaerob, Gram-pozitív, diphtheroid típusú baktérium, amely a szőrtüszők melletti faggyúmirigyek folliculusaiban a faggyútermelés fokozódását követően kolonizálódik.
4. A kezelés reális célja az elváltozások számának és súlyosságának csökkentése, a hegesedés megelőzése.
5. Az általánosan alkalmazott helyi készítmények közé tartozik a benzoil-peroxid, az antibiotikumok, a retinoidok és a szalicilsav.

Bevezetés
Az acne vulgaris vagy röviden „acne” olyan idült betegség, mely éveken át tarthat, emocionálisan megterhelő lehet a beteg számára, illetve tartós hegesedéssel járhat. Bár az acne nem gyógyítható, a gyógyszerek gátolhatják a betegséget, csökkenthetik vagy megelőzhetik a hegek kialakulását.
Epidemiológia
A háziorvosi gyakorlatban az acne a leggyakoribb bőrbetegség. Becslések szerint 17 millió amerikai szenved acnéban, a 15–17 éves korosztályban aránya 85%-ra tehető. A 2000-es adatok szerint (ez évből származnak a legfrissebb adatok) becslések szerint 14,5 millió esetben keresték fel serdülők acne miatt háziorvosukat. A serdülőkori acne legjobban a pubertás stádiumával függ össze, bár az elváltozások a szekunder nemi jelleg megjelenése előtt is kialakulhatnak. A pubertás korai szakában a fekete és fehér comedók uralják a képet, jellegzetesen az arc középső része (homlok közepe, orr, áll) érintett. Később a gyulladásos elváltozások még gyakoribbá válnak, az orcákra, az alsó állkapocs területére, a hátra és a mellkasra is ráterjednek.