A kasztrációrezisztens prosztatadaganatok

Az elmúlt néhány évben a kasztrációrezisztens prosztatarákok (CRPC) kezelésében igen jelentős fejlődés következett be. Bár az áttétes prosztatarák továbbra is gyógyíthatatlan betegség, nagyot léptünk előre a terápiás lehetőségek szempontjából. Az új szerek kifejlesztésénél a prosztatadaganatok progressziójában kiemelt szerepet játszó molekuláris célpontokra összpontosítottak, mint az androgénreceptor (AR) és a növekedési faktorok jelátviteli útjaira, az immunrendszer működésére és a csontáttétképzés molekuláris célpontjára. Az első kemoterápiás protokoll, mely bizonyítottan meghosszabbítja a betegek túlélését, a 2004-ben elfogadott docetaxel/prednizon kombináció volt. A teljes túlélési idő szempontjából az elkövetkező évben nem történt jelentős előrelépés, de az utóbbi 2 év a mCRPC kezelésében egy új és izgalmas korszak kezdetét hozta. Fázis III-as klinikai vizsgálatok igazolták a cabazitaxel, az abirateron-acetát, a sipuleucel-T és a denosumab terápiás hasznát. Várható, hogy a rádium 223-klorid és az MDV3100 készítményeket is rövid időn belül bevezetik a klinikai gyakorlatba, mivel fázis III-as vizsgálatok szerint meghosszabbítják a teljes túlélést. Egyéb új szerekkel monoterápiában (TAK-700, cabozantinib, tasquinimod, PROSTVAC-VF, ipilimumab), illetve docetaxellel kombinációban (custirsen, aflibercept, dasatinib, zibotentan) is terveznek fázis III-as vizsgálatokat, illetve folyamatban lévő vizsgálatok eredményeit várjuk, és vannak reménykeltő új molekulák is. A jelen cikk megírásának az volt a célja, hogy a különböző molekuláris útvonalak szerint összefoglalja az áttétes, kasztrációrezisztens prosztatarák kezelésének legjelentősebb eredményeit és ezeknek a betegség kezelésében várható hatását. Magyar Onkológia 56:219–228, 2012

Kulcsszavak: kasztrációrezisztens prosztatadaganat, kemoterápia, célzott terápia, csontáttét, molekuláris célpontú terápia, immunterápia